Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

GYÖRFFY GYÖRGY: Esztergom történeti szerepe az államalapításban és országépítésben

uralkodni, de a csalárd passaui térítőakció nyomán igyekezett a bajor papok működését mellőzni. Ez volt az oka, hogy Géza Szent Adalbert prágai püspöksége felé fordult. Szent István egyházi döntéseit alapjában befolyásolta a cseh hercegség belső egyházi viszálya, amelynek fő oka a legerkölcstelenebb európai emberkereskedelem elfogadása vagy elutasítása volt. Csak a mai drog- és leánykereskedelemhez hasonlítható az a távolsági kereskedelem, melynek utvonala orosz- és lengyelországi szláv gyermekek: fiúk és leányok Prágán és Verdunön át a kordovai arab kalifátusba való szállítását jelentette. Fő állomáshelye Prága volt, ahol a többnejű pogány cseh hercegek igen komoly hasznot húztak az emberkereskedelemből rabszolgában és aranyban. Szent Adalbert a pápaság támogatását élvezve szembefordult vele, ezzel élet-halál harcba keveredve II. Boleszláv herceggel, aki nem volt hajlandó az emberkereskedelem hasznáról lemondani. A belharc pedig addig fajult, hogy II. Boleszláv lemészároltatta Libice várában Adalbert egész családját és kíséretét, s csak egy külföldön levő fivére maradt életben. Előzőleg Adalbert hol Rómában, hol Magyarországon, Géza és a felnövekvő István udvarában talált menedéket- és vigaszt. így érthető, hogy István Pannonhalma és az esztergomi egyház alapításánál Adalbert támogatását választotta. Adalbert munkatársai, Radla-Sebestyén és AsztrikAnasztáz lettek a magyar egyház megalapítói és megszervezői, s ezért szentelték az esztergomi érsekséget a Poroszországban mártírhalált halt Szent Adalbert tiszteletére. Szent István a gyalázatos emberkereskedelem fő útjától a Prága és az arab Kalifátusba szállítandó fiúk és leányok exportjára berendezkedett nemzetközi úttól való elfordulását kereskedelmi korlátozásokkal is fékezte. Esztergom váralján a szlávul Sobotinnak nevezett szombatnapi vásárhelyen, valamint a Csepel sziget alatt Fehérvárra vezető Szigetfő-rácalmási, görögösen Sombotu-nak nevezett szombatnapi vásárhelyet rendelt el, amivel lehetetlenné tette a szombatot ünneplő rabszolgakereskedők működését is. Cselekedeteiben Szilveszter pápa és III. Ottó császár támogatását is élvezte, az utóbbi nőül adta neki unokahúgát, Gizellát. Gizella alatt már a lelki atyja, Wolfgang regensburgi püspök alatt működő bajor papok is működhettek Pannoniában. Országának igazgatási pillérei nagyobb síkon a királyi és hercegi székváro-