Besey László: Viharos évtizedek (Esztergom, 1999)

BEVEZETÉS

felszaporodott hivatalunkban a szakmailag kiemelkedő pedagógus káderek száma, Mészáros Zoltán, dr. Baranyai Vince, Gerencsér János, Antal Gergely középiskolai tanárok, a rendkívül művelt Dr. Tenk Béláné általános iskolai tanítónő személyével, így aztán mindinkább tért hódított Erdey-Grúz Tibor minisztersége, majd pedig 1953-tól Nagy Imre miniszterelnöksége idején a szakértelem érvényesülése a vezetésben, az iskolák irányításában. Kiváló vezetőt kapott az osztály Toldy Margit átmeneti osztályvezetése után Németh Lászlónak, a komáromi Jókai Mór Gimnázium igazgatójának az osztályvezetői funkcióba történt kinevezésével. Jól ismerte a megye pedagógusait, a társadalmi szervezetek vezetőit, mert előzőleg néhány éven át megyei szakszervezeti funkciót töltött be. Jó rálátású, müveit, határozott fellépésű és megfelelő tekintélynek örvendő egyéniség volt, helytálló intézkedései sok tekintetben előbbre vitték a pedagógusok munkáját. Mind a hivatalban, mind pedig a területen, a tanügyi intézményeknél szigorúan megkövetelte a rendet, fegyelmet, mindezt azonban a kartársiasság szellemében. Tatabánya - Komárom megye új székhelye Németh László osztályvezetése kezdetén, 1952 nyarán történt meg a Komárom Megyei Tanácsnak az átköltöztetése a megye új székhelyére, Tatabánya-Újvárosba. Tatabányát, Komárom megye új székhelyét négy község egyesítéséből hozták létre. Ezt megelőzően ezek önálló egységek voltak, úgymint Alsó-Galla, Felső-Galla, Tatabánya és Bánhida. Az egyesítéssel párhuzamosan politikai rabokkal hozzáépítették még Újvárost is. Itt épült fel a Komárom Megyei Tanács székháza, a Komárom Megyei Rendőr-főkapitányság épülete. A későbbiek során, az 1956-os forradalom után a régi Tatabányáról Tatabánya-Újvárosba települt át az MSZMP Komárom Megyei Bizottsága és az Esztergomból áthozott egyéb megyei hivatalok is itt kaptak helyet. Esztergomra kimondták a szentenciát: klerikális város, a katolikus egyház központja, az előző, évszázados státusát fokozatosan le kell építeni, a fejlesztés irányát az új, szocialista városokra kell összpontosítani, elsősorban Tatabányára, Tatára, továbbá Oroszlányra és részben Dorogra. A Komárom Megyei Tanács dolgozóinak elég jelentős része Esztergomban és a környékbeli községekben lakott. A Megyei Tanácsnak Tatabányára történt átköltöztetése után naponta innét kellett eleinte a hajnali 3 óra 20 perckor Esztergomból induló vonattal utaznunk a munkahelyünkre, Tatabányára. Később egyik-másik újvárosi lakást legényszállásként a rendelkezésünkre bocsátottak, és ezzel javultak az esztergomi és környékbeli tanácsi dolgozók utazási és egyéb feltételei. Pár hónapon belül azonban az esztergomiak és általában a távolabb lakók egy része a lakásukhoz közelebb esö munkahelyeken helyezkedtek el, helyüket pedig a Megyei Tanácsnál javarészt a tatabányaiak és tataiak foglalták el. Az átköltözéskor Tatabányán még megvoltak a politikai rabok szögesdróttal bekerített és őrzöszemélyzettel biztosított szálláshelyei, amiket aztán 1953-ban, Nagy Imre miniszterelnöksége idején szüntettek meg. Az átköltözés idején Istók Vilmos volt a Megyei Tanács elnöke, de néhány hónap múlva leváltották őt. A hivatal vezetését Istók Vilmos után néhány hétig Nárai János elnökhelyettes látta el, de meglepetésre nem ő lett a Komárom Megyei Tanács új elnöke, hanem Schiller István, a pénzügyi osztály vezetője. Az elnökség részéről az oktatási osztály felügyelete Dr. Horváth József elnökhelyetteshez tartozott.