Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

Zombor építészeti arculatát Prokopp János ifjúkorában a barokk stílus határozta meg, amely a török utáni újjászületés erejét méltóképpen fejezte ki. A város jelentőségét jelzi a Grassalkovich Antal által építtetett pompás palota is. A XIX. században a további fejlődés bizonysága az 1802-6 között épült kétemeletes vármegyeháza, amely a hazai klasszicizmus korai példája. Az 1840-es években, talán még mielőtt Prokopp János Pestre ment volna, a barokk városházát is átépítik, az emeleten oszlopos középrésszel teszik ünnepélyessé, méltóvá Zombor szabad királyi városhoz. E városban kapta Prokopp János az alapfokú építészeti kiképzést a zombori céh keretei között. Két zombori bizonyítványát ismerjük, az egyik a rajziskoláról, amelyet 1840-42-ben látogatott, s a másik Carl Gfeller építőmestertől, akinél 1841. május 20. - 1843. március 10. között dolgozott. Ezután, 1843. március 10-én állította ki Zombor város hatósága Prokopp János céhlegény számára a vándorkönyvet [kat. 1.], amellyel 3 évet kellett, a céhtörvények szerint, a tanulóhelytől távolabb dolgoznia a mesterjog megszerzéséhez. Prokopp János egyenesen Pestre megy. a magyar nemzeti törekvések központjába, a gyorsan épülő fővárosba, ahol a paloták bérházak "vonalegyenes utcái" a város- és a megyeháza új épületei, a Vigadó, a Német Színliáz, a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház és az új templomok "tőből és alapból egészen új várost" varázsoltak. [1] Feltehetően zombori mestere, talán apja tanácsára Prokopp a fiatal Polláck Ágoston mesternél jelentkezett a vándorkönyvével. Polláck Ágoston (1807-72) ekkor együtt dolgozott a még fiatalabb Ybl Miklóssal (1814-91), aki a céhes képzést a nagyhírű Polláck Mihálynál (1773-1855). Ágoston édesapjánál kapta. Ybl a vándoréveit Bécsben. Prágában és Münchenben töltötte, ahol a Képzőművészeti Akadémiát is látogatta. Hazatérve nem kívánt az akkor már bomló céh szervezetbe lépni, mint egyre többen a külföldön tanult ifjak közül, hanem Polláck Ágoston mesterrel együtt kezdett dolgozni. Példa volt ő Prokopp János számára. Ybl Miklóshoz mindvégig barátság fűzte Prokopp Janost. Együttműködésükről egy négyemeletes pesti ház jövedelmi kimutatása tanúskodik az 1850-es évekből. Prokopp János csak egy hónapot töltött Pesten, máris tovább ment Bécsbe. Münchenbe és még tovább Karlsruhebe. A rövid egyhavi pesti tartózkodás is életreszóló élményt jelentett számára. A fiatal pesti magyar értelmiség lelkesedése magával ragadta. Az első Magyar Nemzeti Színház ekkor már 6 éve működött a szép klasszicista palotában, a mai Rákóczi lit elején. Itt történelmi drámákat, vígjátékokat és népszínműveket adtak elő. Vörösmarty. Kisfaludy Károly. Jósika Miklós, Szigligeti Ede és mások darabjait. Nem véletlen, hogy e szerzők első kiadású müveit. Petőfi Sándor. Jókai Mór. Kemény Zsigmond, Tompa Mihály és Eötvös József műveivel együtt ott találjuk Prokopp János esztergomi könyvtárában az 1860-as években.