Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

tervrajzait. A garamújfalui templom boltozata Prokopp terve szerint vasbordázattal készült 1866-ban [kat.60]. A 8 uradalom területén számos gazdasági épületet épített ill. korszerűsített. Ezek közül megemlítjük a csémi major háromszintes nagy magtárát [kat.61], a baj esi juhmosó házat, amelyben gőzkazán szolgáltatta a melegvizet [kat.62.] és a kétyi malmot. Az egyes uradalmak épületeit külön vázlatkönyvben vette fel, amelyek közül a verebélyi uradalom vázlatkönyvét ismerjük a Prímási levéltárban. A prímási uradalmak sokrétű és nagy építkezései érlelték meg benne az önálló prímási gépműhely és vasöntöde felállításának szükségességét. Javaslatát 1866-ban Forster János érseki és káptalani jószágigazgató örömmel fogadta, és még az évben megbízza annak kialakításával Prokopp Jánost. A Nagy-Duna parti bástyában (Berényi Zs. u. 16-22.) rendezte be a gépműhelyt, amelyeknek csak kis részét foglalta el a korábban említett vári vízvezetékhez tartozó gőzgép.

A Prímási Gépgyár és Vasöntöde az első világháború végéig a trianoni békeszerződésig működött. Ekkor az érseki birtokok nagy részének elvesztése után feleslegessé vált a gyár, 1923-ban a Petz testvérek bérelték, majd megvették, és 1937-től a Táti u. 28. sz. alatt modem gépgyárrá fejlesztették, majd Szerszámgépgyár néven 1992-ig fennállt. Prokopp János 1866-tól haláláig vezette az általa felállított gépműhelyt és vasöntödét. Már óbudai működése alatt a Hajógyár gépműhelyeiben gyakorlatot szerzett ebben a szakmában is és hivatali munkája során megismerte Széchenyi István vasgyárosát, Ganz Ábrahámot. Ganz 27 éves svájci vasmunkásként állt munkába a pesti hengermalom öntödéjében és Széchenyi segítségével 1844-ben már Budán a Ganz utcában vasöntő telepet alapított. Itt készült az első magyarországi gőzgép, a Lánchíd vastartói és az 1855. évi párizsi kiálhtáson kitüntetett vasúti kerék, a Ganz-kerék, amelyre egész európából érkeztek a megrendelések. Rendszeresen dolgozott a Dunagőzhajózási Társaság számára is. Prokopp János hagyatékában megvan a Prímási Gépgyárral kapcsolatos levelezés gyűjteménye az 1868-70. évekből. Főképpen bécsi, pesti, óbudai, újpesti, komáromi és győri cégekkel, gyárakkal és kereskedőkkel levelezett, a dorogi, tokodi és körmöcbányai bányafelügyelőségekkel, valamint Bischitzky János és Marosi József esztergomi vaskereskedőkkel, amit lehetett tőlük rendelt meg. A levelekben hallunk a gyár munka és kereseti viszonyaüól is. A Prímási levéltár megőrizte Prokopp János több géprajzát, tervrajzát a gyárral kapcsolatban. Ez a gyár mezőgazdasági gépeket is állított elő, amelyek közül az egyik legjelentősebb a Prokopp találmánya révén tökéletesített Sack-féle gabonavető gép. A 25 soros vetőgépet 23 sorosra változtatta, és így a magok egymástól való távolsága nagyobb lett és jelentős vetőmag megtakarítás vált