Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)
Katona Lajos Tamás - Keserű Ildikó: A Bakony természeti képe kutatási program szerepe a Bakonyi Természettudományi Múzeum geológiai gyűjteményének gyarapodásában
A Bakony természeti képe kutatási program szerepe a Bakonyi Természettudományi Múzeum geológiai gyűjteményének gyarapodásában Katona Lajos Tamás* - Keserű Ildikó** * Bakonyi Természettudományi Múzeum 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. e-mail: finci99@freemail.hu ** Bakonyi Természettudományi Múzeum 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. e-mail: kesa72@gmail.com A Bakony természeti képe kutatási program 50 éves fennállása óta igen szép számmal bővült a geológia iránt érdeklődők köre (geológusok, geográfusok, általánosés középiskolás tanárok, magángyűjtők). Ők is, mint a más szakterületen dolgozó Bakony-kutatók azzal a szándékkal csatlakoztak a programhoz, hogy gyarapítsák és feldolgozzák a múzeum geológiai gyűjteményét. A Bakony-kutatásban nagyobb szerepet vállalt kutatók bemutatása előtt pár mondat a gyűjtemény történetéről. A Bakonyi Természettudományi Múzeum geológiai gyűjteményének törzsanyaga az 1903-ban alapított Veszprém Vármegyei Múzeumból származik. Laczkó Dezső, az intézmény első igazgatója 1905-ben ajándékozta a múzeumnak 8533 darabos, triász időszaki őslénytani gyűjteményét. Ennek egyik legfontosabb része a veszprémi Jeruzsálem-hegyen gyűjtött anyag, de más geológiai korokból származó ősmaradványokat és ásványokat is tartalmaz. Laczkó Dezső halála után 1941 és 1948 között Darnay-Dornyai Béla volt a gyűjtemény őre és fejlesztője. 1950-1956 között Vígh Gusztáv geológus kezelte a geológiai gyűjteményt és folytatta a leltározást. Nevéhez fűződik a harmad- és negyedkor anyagának gyűjtése és határozása. A Bakonyi Természettudományi Múzeum első kinevezett geológusa 1985-től 2002-ig Futó János volt, aki elsősorban a karsztos területek vizsgálatával foglalkozott, így a gyűjtemény gyarapodása - a Bakony-kutatók anyagától eltekintve - ez időszak alatt nem volt számottevő. 2002-ben Kondorosy Szabolcs vette át a geológus stafétát, de tanulmányai befejezése miatt nem tudott tovább maradni. 2003-tól Katona Lajos Tamás a múzeum geológusa. A gyűjtemény rendezésében szerepet kaptak 2000-2001 között Bodorkós Zsolt, 2001-2002 között Horváth Éva és 2010-ben Kutasiné Molnár Orsolya. Jelenleg a gyűjtemény rendezője és geológus preparátora Keserű Ildikó aki 1992 óta tölti be ezt a szerepet kisebbnagyobb megszakításokkal. 1962-től a Bakony-kutatás programnak köszönhetően külső kutatók is bekapcsolódtak a gyűjtemények fejlesztésébe és tudományos feldolgozásába. 1971-ben Mihály Sándor paleontológus és felesége, Mihályné Gombos Ildikó geológus technikus készítette el a geológiai gyűjtemény katalógusát, melyben egységes leltári számokat rendeltek a tárgyakhoz. A kutató-program kezdeti szakaszából kiemelkedik Horváth Ernő, Bubics István és Badinszky Péter munkássága. Horváth Ernő a kovásodott fatörzsek és növénymaradványok gyűjtésében és feldolgozásában szerzett érdemeket. Bubics István a kőzet és őslénymaradványok, kiemelten a várpalotai Szabó-féle homokbánya fosszíliáinak gyűjtésével gyarapította a múzeum anyagát. Dr. Badinszky Péter számos kőzetet és ősmaradványt gyűjtött, különösen a triász képződményekre volt figyelemmel. 2007-ben sikerült megvásárolni az ásványgyűjteményét. A tudományos feldolgo12
