Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Arcképcsarnok „természetesen” (Összeállították: Bauer Norbert, Bodorkós Zsolt, Futó János, Kenyeres Zoltán és a Bakony-kutatók

- TÓTH L. (1972): A Bakony hegység bogárfaunájának kutatottságáról - Fol. Ent. Hung. 25: 95-101. - TÓTH L. (1973): A Bakony hegység lágytestű bogár (Col.: Malacodermata) faunájának alapvetése -A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12: 353-367. - TÓTH L. (1973): A Bakony hegység Elateridae (pattanóbogár) faunájának alapvetése - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12: 371-387. - TÓTH L. (1973): A Bakony hegység futóbogár-alkatú faunájának alapvetése (Coleoptera: Cicindellidae et Carabidae) - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12: 275-351. - TÓTH L. (1980): A Bakony hegység levélbogár faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae) A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14: 115-137. - TÓTH L. (1980): A Bakony hegység holyva- (Coleoptera: Staphylinidae) faunájának alapvetése I. - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15: 93-109. - TÓTH L. (1989): Az Amphinemura Ris, 1902 új álkérész (Plecoptera) nem előfordulása a Bakony hegységben - Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 8. 7-10. Kretzoi Miklós (Budapest, 1907-) geológus, a földtudományok doktora A Magyar Állami Földtani Intézet volontőre (1925-1929, 1926-1933), a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. geológusa (1933-1940), a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője, -igazgatója (1940-1950), a Magyar Állami Földtani Intézet osztályvezetője, majd igazgatója (1950-1960), a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára (1970-1974), 1974-től nyugalmazott egyetemi tanár. A Bakony-kutatásba 1967-ben kapcsolódott be, a program keretében a Bakonyhegység kialakulását vizsgálta a harmadkortól napjainkig, a gerinces leletek tükrében. A térséggel kapcsolatos publikációi közül itt az alábbiakat emeljük ki: - KRETZOI M. - NOSZKYJ. (1951): Saurius-fog a bakonyi bauxitképződményből -Földt. Közi. 81: 333- KRETZOI M. (1952): Új Eomyida a Bakonyból - Földt. Közi. 82: 88-89. - KRETZOI M. (1953): A legidősebb magyar ősemlős lelet - Földt. Közi. 83: 273-277. Rézbányai László [Ladislaus Reser] (Budapest, 1939-) zoológus, Dr. rer. Nat. Főbb munkahelyei: Iskolai Taneszközök Gyára, Budapest; Natur-Museum, Luzern (Svájc). 1967-ben kapcsolódott be a szervezett Bakony-kutatásba, a program keretén belül lepidopterológiai vizsgálatokat folytat. A térséggel kapcsolatos eredményeiből eddig 26 publikációja jelent meg, melyek közül az alábbiakat tartja jelentősebbeknek: - RÉZ BÁNYAI L. (1979): Az Északi-Bakony nappali nagylepkefaunája - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 12. - RÉZBÁNYÁI L. (1981): Az Eszaki-Bakony Eupithecia-faunájának alapvetése - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16: 167-177. - RÉZBÁNYU-RESER L. (1985): Zur Häufigkeit der verdunkelten Formen von Biston betularia L. und Elkneria pudibunda L. an einigen Orten in der Schweiz und in Ungarn, Stand 1979 (Lepidoptera: Geometridae bzw. Lymantriidae) - Mitt. Entomol. Ges. Basel 35: 1-16. 66