Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

III. Osztály: Háromporzósak. Triandria

Háromporzósak. 11 Parlat. — Kalásza rövidebb, hamvas- vagy kékes-zöld, pelyvái nem pillásak, egyformán serte­neműek és igen érdesek. Szikeseinken sereg­számra terem és helyettesíti ott az egér árpát. 6 — 10. Más honi fajok: H. bulbosum L., — maritimum Willd., — secalinum Schreb. Föveny czimbor. — Elymus arenarius L. — (Hajfű, hajperje, lengyel zab, őzárpa, szálkapázsit.) — 27. Jcép. 4. 100—175. Ta­raczkja messze kúszik. Az egész növény ham­vaszöld. Kalásza 30 cm.-nél is hosszabb; kalászkái 3-virágúak, pelyvái lándsásak, pu­haszőrűek. Északeuró­pai tengerparti növény s mint kitűnő homok­kötő növényt ültetik. Temesi homokpuszta, Szt.-Endrei sziget. 7. Más honi fajok: E. crinitus Schreb., — europaeus L. Közönséges búza. — Triticum vulgare 3. t. 5. és 28. lép. ©, 0. 60—130. Kalásza szembetűnően 4-szögletű; ka­lászkája rendesen 4-virágú, az alsó 1—3 virág ter­mékeny. A leghidegebb néhány vármegyén kivül mindenütt nagyban ter­mesztik; hazánk fő mező­gazdasági terméke. Van őszi buza (T. hy­bernum L.), melynek pely­vái rövid szálkájúak, eset­leg szálkátlanok (tarbuza) és tavaszi buza (T. aesti­vum L.), melynek pelyvái mindig hosszú szálkájúak. A nálunk uralkodó rövid tavasz, késői fagyok és a korán beálló hőség miatt főleg őszit vetnek és csak ha ez valami okból nem sikerül, vetnek tavaszit, sőt a tavaszi helyett is leginkább a »járó búzát« kedvelik, melyet úgy őszszel, mint tavaszszal lehet vetni. A buza ma a földkerekség legfontosabb ter­méke. / Legtöbbet termesztenek az Amerikai Egye­sült-Allamok, Oroszország és hazánk. Búzánk kiváló minőségű, sok helyt »aczélos« és lisztünk is világhírű. 6. 27. Föveny czimbor. Vili. — (Tiszta buza.) 28. Közönséges búza. Tönköly-búza. — Triticum Spelta L. — (Piros- v. nagy alakor.) — 3. t. 6. k. ©, ©. 60 — 120. Kalásza törékeny; éréskor darabokra hull és a szemek a pelyvákba zárva maradnak. Pelyvái széles tojásdadok, rhombosak, rövid szálkában végződök. A pelyvák tövében rendszerint még egy rövid, vastag fog található. Nálunk ma már nem termesztik. 6—7. Taraczk búza. — Triticum repens L. (Helyesebben: Agro­pyrum repens (L.) Beauv. — Buzaperje v. buzalevelű fű, eb­gyógyító pázsit v. gyö­kér, kutyaperje, lábas­per je.) — 29. kép. 4. 30—120. Töve számos hosszú taraczkot hajt. Szálas levelei fonáku­kon simák, színükön kiemelkedő pontok­tól érdesek. Kalászkái 4—5-virágúak, pely­vái 3—5-erűek, a fél kalászkánál hosszab­bak. Terem szántó­földön, kertekben, me­zőkön, útak mentén az egész országban s leg­több helyt kellemetlen gyom. 6—9. Eb búza. — Triticum caninum L. — (Kutya­buza. — Agropyrum caninum (L.) Schreb). — 4. 30—120. Az előbbihez hasonló, de taraczkja nincs; levele mindkét oldalán érdes s kivált színén hamvas. Ka­lászkái hosszabb szál­kájúak. Terem erdők, cserjések szélén, kerí­tések mentén az egész országban. 6—7. Tarajos búza.— Triticum eristat um (L.) Schreb. (Agro­pyrum eristat um (L.) Bess.) — 30. kép. 4. 15—60. Töve gyepes és rövid taraczkot is hajt. Levelei széle rendesen be van gön­gyölve. Kalásza erő­sen összenyomott.Ka­lászkái két oldalt fésűsen állók, mezte­lenek v. borzasok. Pelyvái keskenyek, árformán kihegyese­dők. Terem napOS, 30. Tarajos búza. Taraczk búza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom