Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XXI. Osztály: Egylakiak. Monoecia

Egylakiak. 197 áltoboza felálló. Tenyészik állítólag a Bory-mo­csár lápjában Árva vármegyében. Ujabb bizonyí­ték kívánatos volna, 5 — 6. Más honi fajok: B. carpatica W. et K., — humilis Schrk., — pseudocarpatica Simk. E rendbe sorolható még: Abies (XXI. o. 1. r.), Larix (XXI. o. 1. r.), Mercurialis (XXII. o. 8. r.), Picea (XXI. o. 1. r.), Pinus (XXI. o. 1. r.), San­guisorba (IY. o. 1. r.), Sedum. (X. o. 5. r.) 6—8. rend: Összenőtt porzósak. Monadelphia. — Polyadelphia. Yagy a porzószálak, vagy a portokok egy, vagy több falkába vannak legalább részben összenőve. Kerti riczinusz. — Ricinus communis L. — (Cziczi, csudafa, csudafű, Jónás fája, Jónás ka­bakja, tökszár, kerti berzseny, kiki, kikinos, ki­kojona, Krisztus keze, Krisztus pálma, Krisztus tenyere, nagy sárfű, ötujjú-fű, repedő himboj, sárfűz, törökmag, vakondakfa. — Term. r.: Fű­tejfélék. Euphorbiaceae.) — ©. 1—3 m. Levelei igen nagyok, 8—10 karéjúak, tenyeresen eresek és durván fogasak. Virágai fürtösek; porzós vi­rágai a termő virágok alatt fejlődnek. Számos porzószála egy falkába nőtt (helyesebben porzói száluk alján összenőve elágaznak). Háromrekeszű toktermései tüskések. Magja csinos, tarka bab­szemhez hasonló. Díszül ültetik. Olajverés czél­jából megkísérelték hazánkban nagyban is ter­meszteni, de siker nélkül. Hazája Ázsia. 7—10. Olaja kitűnő hashajtó szer, nedves helyen álló gépek kenésére pedig a legjobb. Savanyító uborka. — Cucumis sativus L. — (Ugorka. — Term. r.: Tökfélék. Cucurbita­ceae.) — 59. t. 6. kép. ©. 2—4 m. Szára heverő, kúszó, kacsokkal kapaszkodó; merev rövid sző­röktől érdes. Levelei szíves alapból ötszögűek, hegyesek, érdesek. Virágai sárgák; a porzósak összeboruló portokokkal. Termése hosszúkás, bibir­cses. Hazája Ázsia. Termése kedvéért számos fajtában mívelik. 5 —10. Sárga dinnye. — Cucumis Melo L. — (Term, r.: Tökfélék. Oucurbitaceae.) — ©. 1—2 m. Szára heverő, kacsos. Levélkaréjai lekerekítettek. Virága sárga. Termésének alakja különböző, de inkább gömbölyű; sima, vagy hosszában árkolt, gerezdes; héja többnyire reczézett; húsa sárga, fehér-zöldes vagy pirosas, édes és fűszeres zamatú; hűsítő. Indiából_ származik; helyenként nagyban termesztik. 6—10. Görög dinnye. — Citrullus vulgaris Schrad. — (Cucumis Citrullus L. — Term. r.: Tökfélék. Oucurbitaceae.) — ©. 1—2'5 m. Szára heverő, kacsos. Levele hasogatott. Termése nagy, csak­nem gömbölyű; a héja kemény, sima, sötétzöld egyszínű vagy sárgászöld hullámos sávokkal. Húsa igen leves, piros, sárga vagy fehér, édes. Hazája Afrika. Nagyban termesztik. 6 —10. Piros földi-tök. — Bryonia dioica Jacq. — (Gőnye, kabak bogyó. — Term. r.: Tökfélék. Oucurbitaceae.) — 62. t. 1. kép. 2\. 2—3 m. Gyökere répás. Szára egyszerű vagy elágazó kacsokkal kapaszkodik. Levele ötszögű, karéjos. Virágai kétlakiak, vagyis az egyes növények vagy csak porzós, vagy csak termő virágokat fejlesztenek. A párta sárgás-fehér; a termő virágok csészéje csak félakkora mint a párta. Bogyói pirosak. Terem gyepükben, kerítések men­tén, az egész országban. Mérges. 6—7. Fekete földi-tök. — Bryonia alba L. — (Bü­dös gőnye, ebcseresznye, kúszó répa, fehér búrján. — Term. r.: Tökfélék. Oucurbitaceae.) — 2\. 2 — 3 m. Az előbbihez nagyon hasonló, de virágai egylakiak, vagyis egy és ugyanazon növényen van porzós és termő virág. A termő virágok cse­széje épen olyan hosszú mint a zöldes-sárga párta. Bogyói feketék. Terem hasonló helye­ken az egész ország­ban ; előbbinél közön­ségesebb. Mérges. 6—7. Úri tök. — Cucur­bita Pepo L. — Term, r.: Tökfélék. Oucur­bitaceae.) — 540. kép. ©. 5—9 m. Szára he­verő vagy kúszó, ka­csos, levelestűi szúró sertéktől érdes. Levelei különböző alakúak és különböző nagyságúak, többnyire ötkaréjúak; ka­réjaik lekerekítettek, nyelők csöves. Virágai sár­gák ; portokjaik összenőttek. Termései nagyok, fajta szerint különböző alakúak és más-más szí­nűek. Számos fajtában nagyban termesztik, kivált tengeri közé vetve. 5—10. Fajtái közül megemlítjük a gyöngyfényű cse­mege tököt; a takarmánynak termesztett disznó­va gy paraszt tököt és a sütő tököt. A legérdekesebb a lopótök (Lagenaria vulgaris Sér.), melynek ter­mése kitisztítva és kifúrva az ismert »borszívót« szolgáltatja. Szegletes szicziosz, — Sicyos angulatus L. — (Szigormag. — Term. r.: Tökfélék. Oucur­bitaceae.) — © 5—6 m. Kúszó szára kacsokkal kapaszkodik, merev szőröktől érdes. Levelei 540. Úri tök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom