Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XXI. Osztály: Egylakiak. Monoecia

188 Egylakiak. — 57. t. 5. kép. 2\. 1—2 m. Taraczkot fejleszt. Tövön hüvelyes levelei, szálasak és igen hosszúak. Virágai igen tömött, 15—30 cm. h. torzsaszerű füzérben fejlődnek, még pedig a felső részben vannak a porzós virágok, az alsó részben a termősek. Az utóbbiak hegyükön barna, puha szőrrel vannak körülvéve. A sárga porzós virágok elvirítás után lehullanak. Terem álló és lassan folyó vizek körül az egész országban. Leveleit a bodnárok használják. 7 — 8. Más honi fajok: T. angustifolia L., — minima Funk., — Schuttleworthii Koch, et Sond. Ágas béka-buzogány. — Sparganiumerectum L. — (Ágas baka, botikós sás, vizi buzganika, vizi tövis disznó. — Term. r.: Békabuzogányfélék. Sparganiaceae.) — 57. t. 6. kép. 2f. 25—60 cm. Szára ágas. Levelei mereven fölfelé állanak. Mindenik ágán van 6—12 borsónagyságú, porzós virágokból álló csomó, melyek alatt hasonló, de termő virágokból összetett csomók fejlődnek. Terméskéje fordított piramisalakú, rövid csücskökkel. Terem álló és lassan folyó vizek partján, mocsarakban az egész országban. 7—8. Más honi fajok: S. minimum Fr., — neglectum Beeby, — simplex L. Csöves tengeri. — Zea Mays L. — (Kukoricza, málé, tengeri málé, török v. indiai búza, — Term. r.: Pázsitfűfélék. Gramineae.) — 514. kép. ©. 1—3 m. Szárát bél tölti ki. Levelei szélesen szálasak. Porzós virágai szártetőző bugás füzérekben, termővirágai pedig levélhónalji torzsán f e jlődnek.Lapított szemtermései sárgák, fehérek, vagy pirosbarnák, a torzsán 6 —12 sorban elhelyezve. Hazája Amerika. Hazánkban számos fajtában nagyban termesztik, a búza után körülbelül a leg514. csöves tengeri. nagyobb mennyiségben főleg az Alföldön. 6—8. Szittyós sás. — Carex stenopliylla Wlübg. — (Madármák. — Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 2f. 8—25 cm. Vékony taraczkot hajt, gyepes. Levelei keskeny szálasak. Virágfüzérkéi tojásalakú tömött fejet képeznek; minden füzér egyforma ugyan, de a felső virágok mindig porzósak, az alsók termősek. Murvái széles tojásalakúak, hártyásak. Termése tojásalakú, hátán 9 — 11-erű; fehéres, élén érdes csőrű. Terem homokos mezőkön, a magasabb hegyvidékek kivételével, az egész országban, főképen az Alföldön. 4—5. Róka sás. — Carex vulpina L. — (Kaszabántóka. — Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 2\. 20—80 cm. Gyepes, de taraczkot nem hajt. Szára vaskos, háromélű és élein metszőn érdes. Levelei —1 cm. szélesek. Füzérei sárgászöldek. Termései hátukon 5—7-erűek, púposak, a szemben fekvő oldalon laposak. Terem vizenyős réteken, mocsarak és vízerek szélén az egész országban. 5—6. Berki sás. — Carex nemorosa Lumn. — (Bajuszos v. bereki sás. — Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 4. 20—50 cm. Az előbbihez hasonló, de szára kevésbbé éles; karcsú virágzata pedig rendesen nagyon szakgatott. Termésének háta nem erezett. Á murvák háta zöld. Terem erdős, cserjés helyeken az egész országban. 5—7. Korai sás. — Carex praecox Sclireb. — (Jókori v. tavaszi sás. — Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 59. t. 1. kép. 8 — 30 cm. Szára hosszabb mint hosszan kihegyezett levelei. Levelei keskenyek, rendesen 1'5—2 mm. szélesek (tehát keskenyebbek mint a képen látszik.) A porzós és termő virágok külön füzérben fejlődnek ; még pedig a porzós füzér magános, a termő füzér pedig lehet 2—3; az alsók rendesen kocsányosak. Murvái lándsásak, szálkahegyűek, szélükön hártyásak. Terem szikár mezőkön, ritkás erdőkben az egész országban. 3—6. Zsombék sás. — Carex stricta Good. — (Merőlevelű sás, sugársás. — Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 515. kép. 2j.. 0'8—1 m. Töve sűrű, vakondoktúrásra emlékeztető gyepeket alkot. Szára erős. Levelei fűzöldek, az alsók hüvelyei világosbarnák. Van 1 —2 porzós és 2—3 termő füzére; az utóbbiak 515. zsombék sás. 5—6 cm. hosszúak és csaknem kocsánytalanok. A bibék száma kettő. Termései kerülékesek, kékeszöldek és haterűek. Alföldünkön ez alakítja legtöbb helyt a hepehupás lápokat és az úgymondott zsombékokat. Szórványosan egyebütt is terem, pld. még Árva vármegyében is. 4—6. Gyepes sás. — Carex caespitosa L. — (Gyepi sás, zsombék csáté. — Term. r.: Sásfélék. Cyperaceae.) — 516. kép. 2\. 20—50 cm. Töve sűrűn gyepes. Keskeny, szálas levelei sárgászöldek; olyan hosszúak mint a szár; az alsó levélhüvelyek pirosak, hasadtak. Szártetőző