Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIX. Osztály: Csőporzósak. Syngenesia

Csőporzósak. 175 4 80. Tiszaparti aranyirág. Tiszaparti aranyvirág. — Chrysanthemum uliginosum (W. et IQ Pers. — (Iszap imelygyökér. - Pyrethrum uliginosum W. et K.) — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 480. leép. 60—120 cm. Szára sűrűn leveles, kevés és hosszú ágú ; ágai levelesek. Levelei szálas lándsásak, durván és élesen fűrészesek. Fészkei nagyok, 5 — 6 cm. átmérőjűek. Nyelves virágai fehérek. Fészekpikkelyei tojásdad lándsásak, szélesen hártyásak; szegélyük pirosas. Tenyészik vizenyős réteken, vízerek és folyók holt ágai mentén szórványosan hazánk Alföldjén, különösen a Tisza vidékén. 7—10. Más honi fajok: Ch. alpinum L., — macropliijllum W. et IL, — rotundifolium W. et K., —• Zawadzkiji Herbich. Deres hamúvirág. — Ligidaria glanca (L.) Hoff'm. — (Hamúfű, aggólapú. — Senecillis carpatica Sch. et K. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 481. leép. 100—180 cm. Szára csöves és sűrűn barázdált. Tőlevelei nagyok, hosszúnyelűek ; lemezük tojásalakú vagy kerülékes, hossza 35, sőt több cm., szélessége egész 25 cm..; válluk a nyélbe keskenyedik ; csúcsuk le van kerekítve, szélük ép, legfeljebb kissé hullámos Szárlevelei hüvelyszerű alappal szárölelők, lemezük fokozatosan szélesedik és nyelvalakű, vagy szélesen kerülékes. Széle helyenként kikanyarított és kivált válla felé aprón, öblösen fogazott. Mind deresen kékeszöld. Fészkei ágtetőző fürtben állnak. Fészekpikkelyei egysorúak, lándsásak; csak az alsó fészkeken van 2—3 külső pikkely is. Virágai sárgák, a szélsők (ren481. Deres liamuvirág. desen 8) nyelvesek, nyelvük szélesen kerülékes, pirosan erezett és a csúcson többnyire kicsípett. Termése egyenetlenül és mélyen árkolt, gyakran lapított; rövid bóbitája könnyen lehull. Tenyészik a keleti hegyvidék havasi tájain az erdőöv fölött, bőven a Korongyison (Radnai havasok.). Említik még a Tölgyes-szoros tájékáról. Ez a szép és csak kis helyen elterjedt növény hazánk kiváló érdekessége és tulajdonképen szibériai jellem a hazai flórában. 7. Más honi faj: L. sibirica (L.) Cass. A Gölnicz völgyében, a dobsinai jégbarlang környékén, a Királyhegy tájékán és a keleti hegyvidéken. Lókörmű marti-lapú. — Tussilago Farfara L. — (Farkastalpfű, kis édes lapú, körömfű, mostoha lapú, szamárköröm, szamárlapú, szatytyú, tyúkvirág. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 53. t. 5. leép. 2\. 10—15 cm. Egyfészkű, fehér szőröktől gyapjas szárán csak pikkelylevelek vannak. Virágai élénk sárgák. Levelei csak jóval a virágzás után fejlődnek; kerületük némileg a lópatkó alakjához hasonlít, de szögletes ; alapjok szívalakú, szélök fogas, visszájok fehér, molyhos. Terem agyagos partokon az egész országban. Az Alföldön is sok helyt. 3—4. Közönséges aggófű. — Senecio vulgaris L. — (Boszorkánylépte fű, boszorkánytalp, hájasfű, keresztfű, keresztgyökér, pihe v. pihifű, rontófű, Szent-Jakabfű, szöszösfű, üszögőr, vén fű, vénhedő fű, aggógyom. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 53. t. 4. leép. © 10 —30 cm. Szára bokros. Levelei csaknem kopaszok, vagy pókhálósán molyhosak, öblösen, szárnyasan hasogatottak, karéjaik fogasok. Fészkei hengeresek. Körülbelül tíz hosszabb pikkelye van, melyek csúcsukon feketék, tövükön pedig kisebb második sor rövid pikkely látható. Minden virága csöves és sárga színű.Terem mívelt talajon, parlagokon az egész országban. 3—10. Erdei aggófű. — Senecio sylvaticus L. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 482. leép. ©. 15—50 cm. Az előbbihöz hasonló, de sokkal erősebb; csak kevéssé szőrös, nem mirigyes (a hasonló Senecio viscosus L. mirigyes és sajátságos illatú.) Fészke háromszor oly hosszú, mint széles, aranyszínű nyelves virágai visszagöngyölődtek. Terem szikár, homokos erdőkben, irtásokban az egész ország hegy- és dombvidékén. Az Alföldön ritka. 7 — 9. 482. Erdei aggófíí.