Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIII. Osztály: Sokporzósak. Polyandria

112 Kétfó'porzósak. szeletekre vannak osztva és élesen fűrészesek visszája, úgy szintén a murváké puhaszőrű és részben mirigyes is; nem telel át. Szára 1—3virágú. Virágai 6—8 cm. átmérőjűek. A csésze hátán pirosló. Porzóit tölcséres mézfejtők övezik, tüszői hosszú bibeszálúak, fölfúvódottak. Kizárólag magyar növény, mely hazánk középvidéké nek hegyein terem. így a Mátrán, a Pilis-Vértesen és az ezzel szomszédos hegyeken. 3—4. Keleti hunyor. — Hélleborus Baumgartenii Kov. (Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 10—30 cm. Ölbefogott levelei élénkzöldek és vagy egészben meztelenek, vagy a fonákon az erek mentén kissé érdesek, de sohasem mirigyesek. Virága az előbbi fajénál kisebb, csak 5 — 6 cm. átmérőjű. Csészéje rendszerint nemcsak hátán, hanem egészben pirosló, termésben a felszinén megzöldül. Terem hazánk keleti hegyvidékének ritkásabb erdeiben, cserjéseiben. 3—4. Illatos hunyor. — Helleborus odorus W. et K. — (Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — i[. 15—40 cm. Bőrnemű levele kitelel. Visszája egészen sűrűn, puhán szőrös, részben mirigyes is. Szára 3—5, ritkán többvirágú. Csészéje 5—7 cm. átmérőjű; egészen zöld, vagy sárgás; erős, nem kellemetlen, de nehéz illatú. Terem hegyvidéki erdőkben, gyepükben KrassóSzörény és Temes vármegye déli részében; továbbá Baranya vármegyétől északra Tolnáig; nyugatra Horvátországon keresztül Fiúméig terjed. 2—4. Kisvirágú hunyor. — Helleborus dumetorum W. et K. — (Term, r: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 2f.l5—30 cm. Fűnemű levelének ölbefogott levélkéi finoman fűrészesek; fonákuk egészen kopasz. Virága kicsiny, zöld; a csésze átmérője még a termés korában sem üti meg a 4 cm-t. Terem túl a Dunán, hegyvidéki erdőkben. 3 — 4. A hunyorfélék gyökere mérges. A nép az állatok gyógyítására használja. — Valamennyi faj kora tavaszszal nyílik, mikor még kevés virág van. Nagy és sajátságos színű virágával pedig bármelyik helyet érdemelne kertjeinkben is. Más honi fajok: H. atrorubens W. et. K., — istriacus Schiffn., — midtifidus Vis., — nig er L. subsp. altifolius Hayne. (Hazánkban valamennyi csak Fiume környékén terem.) Csillagos téliké. — Eranthis Mentalis L. — (Páponya, sziráj,téli hu310. Csillagos téliké. nyor, kikeleletnyító, tél311. Czámolylevelű galambvirág. temető. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 310. kép. 5—12 cm. Szára egy virágú. Tőlevelei 7-osztatúak. Csészéje 5 —8-levelű, aranyszínsárga; sziromlevele rendesen 6; ezek ugyanolyan színűek, de csak félakkorák, mint a csésze-levelei. Egyszer szedték már Hunyad vármegyében és a Budapesti városligetben. Érdekes de nálunk alig ültetett, kerti virág. 2—3. Czámolylevelű galambvirág. — Isopyrum thalictroides L. — (Gralambfű, galamó, virnáncz. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 311. kép. 2\. 15—30 cm. Tőkéjén csomósán fejlődnek rostos gyökerei. Szára ágas. Levele hasonlít a czámoly leveléhez. Kocsányai a levelek hónaljából erednek, sokvirágúak ; fehér szirmai hamar lehullanak. Terem erdőkben hazánk minden hegyvidékén. 3 — 5. B) A termés egymagvú és nem kovád. Nyári hérics. — Adonis aestivalis L. (tulajdonképen Adonis phoenicea L. — Kakasvirág, parlagi rózsa, tyúkvakító. — Term, r: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 36. t. 1. kép. ©. 20—50 cm. Levelei 3, vagy töbször finoman szeldeltek. Szirom levelei miniumszínvörösek, ritkán sárgák, tövükön mindig feketék. A csésze kopasz, a szirmok szétterülök; a hosszücsőrű termésének hátán egy-egy elálló foga van. Terem vetésben az egész országban. 5 — 7. Tavaszi hérics. — Adonis vernalis L. — (Kaporrózsa, sárga hunyor v. kökörcsin, sárga leánykökörcsin, tyúkszemvirág. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 312. kép. 4. 15—30 cm. Levele finoman szeldelt. Virágai nagyok, sárgák, átmérőjük 5—7 cm. Sziromleveleik száma 10—20. A csésze és a termés szőrös; a termés csőre kampós. Terem napos, főleg meszes dombokon. Az északi hegyvidéken hiányzik; különben szórványosan előfordúl az Alföld homokos mezőin is. 4 — 5. Más honi fajok : A. atrorubens (L.) Fritsch (autumnalis L.), — flammea Jacq., — hybrida Wolff., — Walziana Simk., — Wolgensis Stev. 312. Tavaszi hérics.