Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIII. Osztály: Sokporzósak. Polyandria

Sokporzósak. Ill tüszői fölfelé állnak és csak a csücskük görbül le. Virága rendesen teljes. Ez a leérti bazsarózsa, P. festiva Tsch. Kedvelt és elterjedt kerti virágunk. 5. Keleti bazsarózsa. — Paeonia tenuifolia L. — (Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 2\. 30—60 cm. Levele finoman szabdalt, sallangjai rendszerint 1 mm. szélesek. Virága nem teljes, szirmai sötétbiborszínűek. Terem kaszálókon a temesi homokpusztán és a Királyhágón túl, Záh mellett. 5. A Paeonia peregrina Mill, és a P. tenuifolia L. keverékfaja a P. latisecta Nlr. Előfordul a tőfajok közt a temesi homok pusztán. Közönséges czámoly. — Aquilegia vulgaris L. — (Csámoly, galambvirág, gamó, ganga bugya, gelesztafű, harangláb, harangvirág, keselyű-, sasvagv saskeselyűfű. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 35. t. 2. kép. 2\. 20—50 cm. Levelei szárnyasak, kétszer hármaságuak, levélkéi kerekdedek, három-karéjúak és csipkések. Virága sötét liláskék, ritkán rózsaszínű vagy feketésviola. Csészelevelei hosszúkás tojásalakúak ;, a párta hosszú sarkantyúja kampósan be van görbítve. Terem köves domblejtőkön, hegyi réteken hazánk északi és keletihegyvidékén. Kerti virág és hazánk egyéb részeiben is elvadul. 7—8. Más honi fajok: A. nigricans Baumg., — subscaposa Borb. (TJllepitschii Pax), — transsylvanica Schur. Mezei kandilla. — Nigella arvensis L. — (Feketécske, fekete kandilla, köményvirág, köménymák, hályogfű, mezei koriándrom, parasztbors, szőrös kandilla, katiczavirág. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 35. t. 3. leép. ©. 10 — 25 cm. Levelei szárnyasan osztottak, keskenyek. Virágjának gallérja nincs. Csészéje nagy, pártaszerű, zöldesfehér, csúcsa felé kékes. Tüszői tövüktől közepökig összenőttek. Terem utak szélén, ugarokon, általában mívelt talajon és parlagokon ; vetés közt gyom. A legészakibb vármegyéket kivéve az egész országban tenyészik. 7—9. Kerti kandilla. — Nigella damascena L. — (Borzas kata, kék kandilla, a puszták szüze.) 2f. Kedvelt virágunk. Finoman szabdalt gallérja van és tüszői erősen fölfúvódtak. Délen el is vadul helyenként. 7—9. 3. rend: Sokbibeszálúak. Polygynia. Minden virágban számos, ötnél mindenkor több bibeszál van. A) A termés többmagvéi sokmagvú, felnyíló tiiszö. Mocsári gólyahír. — Caltha palustris L. — (Békavirág, fülemilevirág, gólyavirág, kácsa- vagy kásavirág, lotács, Lukács-virág, mocsárvirág, német kaporna, sár- vagy sári virág, tűzvirág, vízi sárga viola. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 35. t. 5. leép. 2j.. 20—40 cm. Szárának alsó része gyakran lecsepült, de nem gyökerező. Fényes levelei vesealakúak, vagy kerekdedek; alapjok szíves. Virága nagy (3 — 4 cm.), fényes tojássárgaszínű. Tűszői hirtelen csőrbe keskenyedők, hátuk erősen görbül. Tenyészik vizenyős réteken, mocsarakban hazánk közép és nyugati vidékein. 4 — 5, szálanként 10. Más honi fajok: C. cornuta S. N. et K., — laeta S. N. et K. (alpina Schur). Közönséges zergeboglár. — Trollius europaeus L. — (Bogláros torolya, sárga golyóbisvirág, tuszokfű, ebüröm (?). — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 35. t. 4. leép. 2\. 30—60 cm. Tőlevelei tenyeresen 5 felé osztottak ; hasábjaik 3 felé metszettek. Virágai fényesek és élénk kénszínsárgák, gömb formájúak, mert csésze- és sziromlevelei ki nem terülnek, hanem úgy maradnak, mintha bimbóban volnának és a porzókat és termőket be boltozzák. 10—15 cm. csészelevele nagy és sziromnemű, szirmai pedig keskenyek és körülbelül akkorák, mint a porzók. Terem nedves réteken, kaszálókon hazánk magasabb hegyvidékein. Túl a Dunán is. 5 — 7. Más honi faj: T. transsylvanicus Scliur. Fekete hunyor. — Helleborus niger L. — (Krisztus-virág. — Term, r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 35. t. 6. leép. 2\. 15—30 cm. Tőlevelei 8—9-osztatúak, ölbefogottak, bőrneműek és áttelelők; a tagok csúcs felé eső harmada fogazott; alsó részük ép. Szára 1—2-virágú. A szirmok mézfej tőkké alakultak és a csésze pártaszerű, fehér vagy pirosas, 6—9 cm. átmérőjű. Termése tüsző; társas. Terem az Alpokban, Hazánkban nem fordul elő. A mennyiben enyhe télen deczember és január hónapban már virít, kertbe ültetik főleg Angliában. Nálunk — sajnos — nem is tenyésztik. 12—4. Piros hunyor. — Helleborus purpurascens W. et K. — (Kígyófű, papkalap, tavasz elei. paponya vagy páponya, zászpa. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 65. t. 2. kép. 2\. 15—40 cm. Levele ölbefogott, ievelkéi gyakran 309. Piros bazsarózsa.