Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

IX. Osztály: Kilenczporzósak. Enneandria - X. Osztály: Tizporzósak. Decandria

Tízporzósak. 95 ceae.) — 273. Jcép. ©. 15—50 cm. Szára hosszú, egyszerű és rövid mirigyszőröktől borzas. Alsó levelei kerülékesek, a felsők hosszúkás lándsásak, gyéren szőrösek. Virága kétivarú. Csészéje hengeres, később középen kihasasodik, pelyhes és mirigyes, fogai hosszúak, árszerűek; szirmai rózsaszínűek vagy fehérek, kettéhasadtak; virágai este nyílók. Termésének fogai hátragörbülve nyílnak. Csak három bibeszála van. Terem erdők szélén, gyepükben, vetés közt is, szórványosan az egész országban. 6 — 9. Más honi fajok : M. dubium Hampe, — nemorale Heuff., — subnemorale Simk., —viscosum (L.) Celak. Szurkos mécs virág.—Viscaria viscosa(Gilib.) Aschrs. — (Czinegefű, czinegeszegfű, szunyogfogó, enyves szegfű, enyvecske, szurokszegfű. — Lychnis viscaria L., Viscaria vulgaris Röhl. — Term. r.: Szegfűfélék. Caryophyllaceae.) 274. Jcép. 2j.. 30—80 cm. Szára csupasz, felső részében azonban a csomók alatt enyves. Az alsó levelei lándsásak, nyélbe keskenyedők, a felsők keskenyek, mind, kivált töve felé, göndör szőröktől borzas. Virágai csomós fürtökben fejlődnek. Csészéje hengeres, buzogányalakú, 10 bordájú. Szirmai pirosak, ritkán fehérek, közepük kissé kicsípett. Tojásalakú toktermése a csészét éréskor széttépi. Terem sziklás lejtőkön, réteken, cserjés helyeken, hazánk minden hegyvidékén. 5 — 6. Más honi faj: V. nivalis (Kit.) Simk. Kakuk mécs virág. — Lychnis Flos cuculiL. — (Kakukszegfű. szunyogvirág. — Term. r.: Szegfűfélék. Caryophyllaceae.) — 28. t. 5. Jcép, 30—80 cm. Szára, kocsányai és a levelek töve göndör szőröktől borzas. Alsó levelei hosszúkásak, szálasak, a felsők keskeúyek. Virágai fürtös bogernyőkben fejlődnek; csészéje kopasz; szirmai pirosak, hasogatottak, még pétiig a középen túl 4 metszetű, újjasan terpedő szeletekkel. Toktermése akkora mint a csésze. Magja szemölcsös és tüskés. Terem nedves réteken az egész országban. 5 — 7. Bársonyos mécsvirág. — Lychnis Coronaria (L.) Desr. — (Bársonyvirág, csillagvirág, kassai rózsa, rózsakonkoly. — Agrostemma coronaria L., Coronaria tomentosa A. Br. — Term. r.: Szegfűfélék. Caryophyllaceae.) — 2\. 50—100 cm. Szára és levele sűrűn molyhos. Kocsányai hosz274. Szurkos mécsvirás szúak; csészéje bőrnemű. Szirmai épek, legfeljebb kissé kikanyarítottak, nagyok és bíborszínűek. Terem sziklás, szikár, cserjés helyeken az egész ország hegyvidékén, de szórványosan és rendszerint csak szálanként. E szép növényt sok helyen kertbe is ültetik. 7 — 8. Vetési konkoly. — Agrostemma GitJiago L. — (Szelid konkoly, vadócz. Githago segetum Desf. — Term. r.: Szegfűfélék. Caryophyllaceae.) — 275. Jcép. ©. 50—100 cm. Az egész növény nagyobbrészt odasimuló szőröktől selymes. Virágai hosszú kocsányokon magánosan fejlődnek. Csészéje 10-bordájú; hosszan kiálló fogai lándsásak és levélszerűek. Szirmai csaknem csonkítottak, lilásan bíborszínűek. Toktermése a csésze csövénél hosszabb. Magja 4-oldalú, szemölcsös. Terem vetés közt az egész országban. Mérges. 5—7. Erdei madársóska. — Oxalis Acetosella L. — (Allelujafű, apró fecskehere, háromlevelű here, lóheresóska, madársósdi, nyúlkenyér. — Term, r.: Madársóskafélék. Oxalidaceae.) — 28. t. 6. Jcép. 2\. 8 —15 cm. Taraczkot hajt. Minden levele tőlevél; ezek hármasan újjasan összetettek; levélkéi visszás tojásalakúak. Virágai magánosak. Halvány rózsaszínű, pirosan erezett szirmai négyszer akkorák, mint a csészéje. Levele savanyú; sóskaizű. Terem árnyas erdőkben, cserjésekben az egész ország hegyvidékén. 4—7. Fürtös madársóska. — Oxalis corniculata L. — (Term. r.: Madársóskafélék. Oxalidaceae.) — 276. Jcép. ©. ©. 10 — 20 cm. Taraczkot nem hajt. Az egész növény szőrös és gyakran lilaszínnel van befuttatva. Szára leveles. Igen apró pálhái a levélnyelekhez vannak nőve. Sárga pártája kicsiny. Termés-kocsányai hátra görbülnek. Kertbe ültetik és el is vadul, kivált hazánk nyugati részében. 6— 10. Más honi faj: O. stricta L. (csak elvadulva). 276. Fürtös madársóska. 275. Vetési konkoly.