Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

VIII. Osztály: Nyolcporzósak. Octandria

Nyolczporzósak. 79 227. Borzas derécze. lózat. Virágzata kurta. Szirmai pirosas ibolyaszínűek. Porzói egy körben állanak ; bibeszála csak tövén szőrös, és akkora, mint a leghosszabb porzója. Terem folyók és hegyi patakok köves partján, töltéseken hazánk egész hegyvidékén; az előbbinél azonban jóval ritkább. 7—8. Borzas derécze. —Epilobium hirsutum L. — (Piros csővirics. — Term, rendszer: Ligetszépefélék. Onagraceae.) —227.lép. 100 — 150 cm. Tőkéje őszszel húsos taraczkokat hajt. Szára hengeres, mirigyes és hosszabb, egyszerű szőröktől borzas. Valamennyi levele szárölelő, kissé lefutó és aprón fűrészes. Tölcséres virágai nagyok, szirmai 1—2 cm. hosszúak, bíborszínűek, ritkán fehérek. Porzói két körben állnak. Terem árkok mentén, patakok, vizerek partján az egész országban. 6 — 9. Apróvirágú derécze. — Epilobium parviflorum Schreb. — (Kisvirágú nyeles virág. — Term. r.: Ligetszépefélék. Onagraceae.) — 228. kép. 4. 20 — 100 cm. Szára egyszerű szőröktől borzas, vagy puhaszőrű. Levelei lekerekítettek, keskenyedő tővel ülők, esetleg igen rövid nyelűek, de sohasem szárölelők és nem futnak le. Virágai kisebbek az előbbeniéinél legfeljebb 1 cm. hoszszúak ; szára elvirítás után tőlevélrózsákat hajt, melyek később gyökereznek. Terem árkok szélén, vizek partján, füzesekben, az egész országban. 6 — 7. Hegyi derécze. — Epilobium montanum L.— (Term, rendszer : Ligetszépefélék. Onagraceae.) — 229. kép. 2+. 15 — 60 cm. Szára rövid és odasimuló szőröktől borzas. Lándsás és egyenetlenül fűrészes levelei a szár közepéig rendszerint átellenesen állnak; az alsók rövid nyelűek. Virágzata gyakran bókol. Szirmai visszás szívalakűak, 0.8 —1 cm. hosszúak, rózsaszínűek (ritkán fehérek) és még egyszer akkorák, mint a kihegyezett csészelevelek. Szára őszszel rövid leveles hajtásokat fejleszt. Nő erdőkben, cserjésekben, hazánk min228. Apró vir ágú derécze. 229. Hegyi derécze. den hegy- és dombvidékén. Több helyt előfordul az Alföldön is. 6—8. Más honi fajok : E. adnatum Grsb., — alpesire Jacq., — alsinefolium Vili., —- anagallidifolium Lam., — collinum Gmel., — Lamyi F. Schultz., — lanceolatum Seb. et M., — nutans Schmidt, — obscurum Schreb., — palustre L., —- roseum Schreb. — Nő továbbá hazánkban számos keverékfaj; ilyenek : E. Gejnae Simk. (collinum X obscurum), — heterocaulon Borb. (montanum X roseum), — mixtum Simk. (adnatum X parviflorum), — pycnotrichum Borb. (hirsutum X parviflorum) és mások. Közönséges ligetszépe. — Oenothera biennis L. —- (Csészekürt, idegen sárga viola, kétesztendős borgyökér, ligetéke, ligetékessége, rapontikagyökér, zeller. — Term. r.: Ligetszépefélék. Onagraceae.) — 24. t. 3. kép. Q. 60—100 cm. Szára rövid és puhaszőrű, csak elvétve találhatók hosszabb bibircseken nyugvó szőrök is. Levelei váltogatva állanak; hosszúkásak és kissé fűrészesek. Nagy kénszin-sárga és kellemes illatú virágai hosszú, szártetőző füzért képeznek. Szirmai 2—3 cm. hosszúak. Vaskos toktermése 4 cm. hosszú. Eszakamerikai növény. Salátának alkalmas gyökeréért és mint kerti virágot sok helyt ültetik; vizek partján, homok buczkákon, vasúti töltéseken vadon is terem szórványosan az egész országban. Virága este nyílik j hirtelen feslését érdekes megfigyelni. 6—8. D) A virág hiánytalan ; a párta forrt-szirmú és alsó állású. Kései gyíkpohár. —• Blackstonia serotina (

Koch) Beck. — (Chlora serotina Koch. — Term, r.: Tárnicsfélék. G-entianaceae.) — ©. 10—40 cm. Az egész növény kékesen hamvas. Szárlevelei tojásdad-lándsásak v. lándsásak és lekerekített vállukon összenőttek. Középső virágait az oldalsók hosszan túlnövik: virágzata bogernyős. Szirmai 10 —15 mm. hosszúak, sárgák, kihegyzett kerülékesek és a háromerű csészehasábnál hosszabbak. Tokja 7 — 10 mm. hosszú. Terem kissé szikes, homokos, vízállásos helyeken, szórványosan hazánk nyugati felében, főleg a Duna-Tisza közén. 8—9. Más honi faj: B. perfoliata (L.) Huds. (?). Közönséges csarap. — Calluna vulgaris (L.) Salisb. — (Avarfű, avarhanga, csarab, czipor, hangafa, parlagi fagyai, repcsénfű, repcsénpárlep,