Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

VI. Osztály: Hatporzósak. Hexandria

Nyolczporzósak. 73 spicata (L.) DC., — sudetica (Wittel.) DC., — sylvatica (Huds.) Gaud. Orvosi kálmos. — Acorus Calamus L. — (Term. r.: Kontyvirágfélék. Araceae.) — 212. k. 4.6O—120 cm. Taraczkot hajt. Szára három élű és oldalt álló sárgás zöld, 8 cm. hosszú hengeres torzsa-virágzatban végződik, mely fölött a hosszú, levélszerű virágzati burok áll, látszólag a szár folytatásaként. Levelei fűneműek, kétsorosak, körülbelül 1 cm. szélesek. Termése pirosas bogyó. Hazája India. Sokan Európát is hazájául tekintik. Fűszeres tőkéjéért termesztették s elvadult. Mocsarakban, vízerekben előfordul, de nagyon szórványosan az egész országban. 6—7. Tőkéjét fűszeres, keserű olaj tartalmánál fogva orvosi czélokra használják. 212. Orvosi kálmos. D) A virágtakaró hiányzik. Mocsári apáczakonty. — Calla palustris L. — (Kígyófű, piros vízi bors, sárkánygyökér, sutakonty. — Term. r.: Kontyvirágfélék. Araceae.) — 213. k. 2\. 15—30 cm. Töve taraczkot hajt. Levelei hosszúnyelűek, szíves tojásalakúak, kihegyzettek 4—11 cm. szélesek; akkorák mint tőkocsánya. Virágzati burka kivül zöld, belül fehér. Torzsája rövid (2—6 cm.) és legalább részben kétivarű virágoktól végig sűrűn megrakott. Bogyója piros. Terem tőzeges mocsarakban, meglehetős gyéren: Árva-, Liptó-, Szepes-, Besztercze-Naszód-,Maros-Torda-, Csík- és Brassóvármegyében. 5 — 6, ritkán. 8—9. Tőkéje nyersen mérges, főzve vagy szárítva nem mérges és Európa északi részében szaporítják vele helyenként a kenyérlisztet. E rendbe sorolható még: Jjysimachia thyi'siflora (V. o. 1. r.), Gentiana (V. o. 2. r.), Lythrum Hyssopifolium (XI. o. 1. r.), Loranthus (XXII. o. 4. r.) 2. rend: Kétbibeszálúak. Digynia. Kereklevelű hegyi-lórom. — Oxyria digyna (L.) Hill. — (Kétanyás lórom, makkszárny, savaska. — Term. rend.: Keserűfűfélék. Polygonaceae.) — 214. kép. 2\. 5 —15. Az egész növény kopasz. Valamennyi le213- Mocsári apáczakónty. vele tőlevél, mind hoszszúnyelű és vesealakú, szürkén hamvas. Szárán apró vesealakú murvák hónaljából egynéhány levelű, virágfürtje fejlődik. Virágának leple 4. zöldes bibéje ecsetszerű; lapos termései szélesen szárnyasak. Terem havasaink sziklás törmelékén. 6—8. 3. rend: Hárombibeszáluak. Trigynia. 214. Kereklevelű hegyi-lórom. Öszi kikirics. — Colchicum auíumnale L. — (Ebvirág, fejes v. törpe zászpa, gólyavirág, guzsalyvirág, guzsalyülő virág, kék kükörics, kivisics, klikercz, kükörtyén, őszike, pücsök-koma. vetővirág, zászpa kikerics. — Term. r.: Liliomfélék. Liliaceae.) — 22. t. 4. kép. i[. 1 — 3 virága levelek nélkül őszszel jelenik meg és nagyon hosszú lepelcsöve (20 cm.) csak részben bújik ki a földből; leplének harangalakúan kiszélesedő vége (6—7 cm. h. és —2 cm. sz.) 6 sallangra hasadt; lilaszínű, ritkán fehér. Porzói a lepel torkából nőnek. 3 igen hosszú bibeHoffmann : Növényország. szála mélyen levezet a földbe a gumó közelében fekvő magházhoz, mely a földben áttelel. Szárát, három levelét és a levelek védte három-üregű toktermését csak a következő év tavaszán fejleszti. Termése hosszúkás kerülékes 3—4 cm. hosszú. Terem hazánk minden hegy- és dombvidékén kivált nedves réteken és különösen meszes tala jon, helyenként a síkon is. 9 —11. Legmérgesebb növényeink egyike. Egyik oldalán lapos gumójából és magjaiból a colchicint állítják elő, melyet gyógyszernek is használnak. Néha tavaszszal is virágzik levelesen. Homoki kikirics. — Colchicum arenarium W. et K. — (Term. r.: Liliomfélék. Liliaceae.) Az őszi kikiricsnél minden részében kisebb. Le10