Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

II.7. Oroszlány: Majki-tavak, 1996. XI. 5, KCs.; Vértessomló, bányató partja, 1997. VI. 23., 1997. VIII. 31, KCs.; Vértessomló: Itató-dűlő, bányató, 1998. II. 16, 1998. V. 3, KCs. A hegyvidék, a dombvidék és a síkság homokos, iszapos vagy agyagos, friss vízzel öntözött áradmányos talajainak jellemző állata. Tömegesen fordul elő folyóvizek partján és alacsony árterén, friss vízzel átitatott vagy szárazodó, gyér növényzettel benőtt, homokos-iszapos nyers hordalékokon. Állóvizek partján és szárazodó medrében, homokos-iszapos nyers üledékeken, iszapos vagy agyagos réti talajokon is gyakori. Az árnyékos környezetet, a pangóvizes, rosszul átszellőzött, sűrű növényzettel benőtt talajokat kerüli, néha azonban ilyen helyeken is megtalálható. Többnyire nedves növényi törmelékben, növények levelei alatt, talajrepedésekben stb. akadhatunk rá. Stenus (Stenus) europaeus Puthz, 1966 [Stenus cautus auct, nec Erichson, 1839] kis szemesholyva I. 2. Sóly (Kuthy 1897; Székessy 1940). A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú erdős tájak jellemző faja. Előfordul az alacsonyabb hegyvidéki régiókban és a dombvidéken, a nagyobb folyóvizek mentén azonban helyenként a síkságra is leereszkedik. Az Alföldön és a Kisalföldön csak a peremvidékeken (pl. a Dráva-melléken) ismert egy-két lelőhelye. Mindenütt nagyon ritka. A friss vízzel időnként elöntött, homokos-iszapos talajú, árnyas, párás erdei élőhelyek jellemző állata. Elvétve megtalálható mocsarak, nedves rétek, nedves legelők stb. időszakosan felázott, elöntött talajain is. Vizes-nedves avarban, víz által partra sodort uszadékban stb. él. Stenus (Stenus) excubitor Erichson, 1839 - ligeti szemesholyva II. 6. Vértessomló: Szép Ilonka forrás, egyelés, 2000. V. 13, KCs. II.7. Oroszlány: Kis Ferenc erdészház melletti tó, parttaposás, 1998. V. 31, KCs. A hegyvidék és a dombvidék erdős tájainak jellemző állata. A síkságon eddig még csak a Bodrogközben, a Rétközben, a Csepeli-síkon és a Szigetközben gyűjtötték. Nálunk mindenütt meglehetősen ritka. Patakmenti mocsarak, ligeterdők stb. időnként friss vízzel öntözött talaján él, ahol a felhalmozódott vizes-nedves növényi törmelékben található. Néha az alacsony növényzeten is vadászik. Stenus (Stenus) fossulatus Erichson, 1840 - aranyszőrű szemesholyva 11.2. Ugod: Hubertlak, 1964. VI. 8-11, PaJ.; Veszprém: Gyökeres-árok, Festucetum glaucae [Seseleo-Festucetumpallentis], kő alól, 1967. V. 4, PaJ. 11.3. Balinka: Kisgyónbánya, 1980. X. 5, PA. II.6. Vértessomló: Szép Ilonka forrás, egyelés, 2000. V. 27, KCs. A hegyvidék és a dombvidék keményfaligeteiben él. Források, patakok környezetében fordul elő, friss vízzel átitatott kőzettörmeléken, durvább vagy finomabb nyers áradmányokon, iszapos vagy agyagos ligeterdei talajokon. Néha (elsősorban áradásokat vagy tartós esőzéseket követően) nedves-üde gyep- és erdőtársulások (hegyi rétek, bükkösök, gyertyános tölgyesek stb.) felázott, agyagos talaján is megtalálható. Vízbe vagy vizes talajra hullott falevelek, gallyak között, kövek, fadarabok alatt, vizes mohában stb. fordul elö. Stenus (Stenus) humilis Erichson, 1839 - avarlakó szemesholyva 1.1. Balatonfüred, 1977. V. 23, ÁL.; Tihany: Külső-tó, talajcsapdázás, 2000. VIII. 2-IX. 14, 2001. IV. 25-VI. 2, KCs.