Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

1.1. Vigántpetend, 1979. IV. 8, RI. I. 3. Zalaszántó: Tátika, 1999. V-VII, SZs. II. 2. Bakonyszentlászló: Hódos-ér, kövek alól, 1955. IV. 28-30, HL. (Tóth 1985); Ugod: Gerence-völgy, 1958. IX. 30, PaJ. (Tóth 1985); Ugod: Hubertlak, 1964. VI. 8-10, PaJ.; Zirc (Kuthy 1897); Zirc, 1956. X. 8, LR. (Tóth 1985). 11.3. Balinka: Kisgyónbánya, korhadt cseresznyefából, 1989. IV. 3, PA. 11.4. Ugod, 1978. III. 19, PA. (Tóth 1985). II.7. Oroszlány: Majkpuszta, kéreg alól, 1994. X. 25, KCs. Elterjedt a hegyvidék és a dombvidék erdős tájain, de helyenként - elsősorban a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú országrészekben - a síkságra is leereszkedik. A zárt erdők jellemző faja. A hegyvidék és a dombvidék nedves-üde erdeiben (bükkösökben, szurdokerdőkben, gyertyános tölgyesekben stb.) gyakori, a síkságon jobbára vizes-nedves erdők lakója, és meglehetősen ritka. Elhalt lombosfák (pl. Alnus, Cerasus, Fagus, Quercus) - ritkán tűlevelűek (pl. Pinus) - gombás korhadékában és leváló gombás kérge alatt él. Xantholinus (Purrolinus) tricolor (Fabricius, 1787) [Xantholinus tricolor a. laeticeps Reitter, 1908; X. meyeri Drugmand, 1994] - háromszínű rovátkásholyva -. Vértes, 1961. VII. 7, KZ. (Bordoni 1973). ILI. Nagyvázsony: Nyír-tó, talajcsapdázás, 2002. VII. 24, KCs. 11.2. Bakonynána: Gaja, talajcsapdázás, 2001. IX. 26, KJ.; Zirc, KD. (Tóth 1985); Zirc, LF. (Tóth 1985). 11.3. Isztimér: Burok-völgy, 1980. VII. 6, PA. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2001. VIII. 10, 2001. VIII. 25, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, almáskert, talajcsapdázás, 2000. VII. 27, 2000. VIII. 10, 2000. X. 5, 2001. VII. 8, 2001. VII. 25, KCs. 11.6. Vértessomló: Szarvas-kút, talajcsapdázás, 2000. VI. 17—VII. 22, KCs. és MoO. 11.7. Vértessomló: Itató-dűlő, talajcsapdázás, 2000. VIII. 25-IX. 23, KCs. és MoO. Előfordul a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. A nedves-üde lomboserdők (bükkösök, szurdokerdők, gyertyános tölgyesek stb.) jellemző állata, de szinte valamennyi erdőtársulásban előfordul; nem ritkán vizes, nedves és üde gyepekben is megtalálható. Avarban, korhadó fában, kövek, fadarabok alatt, ritkábban komposztban, rothadó növényi anyagokon, szárazodó trágyában, víz által partra sodort uszadékban stb. él. [Xantholinus (Typhlolinus) azuganus Reitter, 1908 - kárpáti rovátkásholyva] -. Vértes, 1961. IV. 11, EYS. és KZ. (Bordoni 1973). Ez a faj a Keleti-Kárpátok bennszülött állata. Hazánkban az Északi-középhegység területén (Aggteleki-karszt) gyűjtötték, előkerülésére azonban még a Zempléni-hegységben is számíthatunk. A Keleti-Kárpátok hegyvidékein elég gyakori, nálunk azonban már rendkívül ritka. A hűvös, nedves környezetet kedveli; életmódja a következő fajéhoz hasonló. Előfordulása a Dunántúli-középhegység területén valószínűtlen. Lehetséges, hogy a Vértesből említett adat hibás cédulázás eredménye, valószínűbb azonban, hogy téves meghatározáson alapul, és a következő fajra vonatkozik. (A Kárpát-medencében előforduló Typhlolinus fajok egymáshoz igen közel állnak, párzószervük nagyon hasonló, az egyes fajok elkülönítése ezért meglehetősen nehéz.)