Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE - A TALAJTÉRKÉPEZÉS TAPASZTALATAI - A tihanyi talajok változásai

nalai nem egymáson futottak. Az 1970-es térkép felvételezési pontjainak az új talajtérképre való fektetése már kiértékelhető eredményt hozott. Bár a félsziget kb. 50%-át tudtuk így elemezni (a többi talajfoltba nem esett 1970-ben felvételezett talaj szelvény), a következő megállapítások tehetők. A különbségek egy része (pl. a félsziget Ny-i oldalán lévő lejtők talajainál) a már említett nevezéktani különbségekből adódik (humuszkarbonát-lejtőhordalék). A Gödrösi és Diósi részen megnőtt a beépítés, így az eredetileg ábrázolt talajokat nem találtuk meg. Ugyanez jellemző a Révhez vezető út mentén felépült nyaralók, pincék által lefedett területre is. Mindezek alapján tényleges, természetes változás csak a többletvízhatású talajoknál figyelhető meg. A változás két irányú, részben a vízhatás növekedésével (Külső-tó), részben erősebb szárazulással jár együtt (tavak peremei). Mivel a program segítségével rendelkezésünkre állt a talajtípusok %-os aránya mindkét térkép esetén, a térképek kiterjedését egymáshoz igazítva újabb összehasonlítási lehetőség kínálkozott (9. táblázat). 9. táblázat: A talajtípusok %-os megoszlása az 1970-es és 1995-ös talajtérképeken Talajtípus A talajtípusok %-os megoszlása Talajtípus 1970-es térkép 1995-ös térkép antropogén talaj, beépített terület 2,83 12,09 köves-sziklás váztalaj 0,56 1,52 földes kopár 0,43 0,23 humuszkarbonát 26,06 7,58 rendzina 8,76 13,44 fekete nyirok 17,35 11,11 Ramann-féle barna erdőtalaj 3,78 2,23 karbonátmaradvanyos barna erdotalaj 0,22 0,49 csernozjom barna erdőtalaj 10,99 10,33 erubáz mészlepedékes csernozjom 3,47 réti csernozjom 1,90 5.55 típusos réti talaj 6,22 5,27 öntés réti talaj 0,46 lápos réti talaj 8,76 2,78 csernozjom réti talaj 1,58 2,24 rétláp talaj 1,23 4,87 lecsapolt és telkesített rétláp 3,64 nyers öntés talaj 2,82 lejtőhordalék talaj 2,21 17,00 A táblázat alapján a legszembetűnőbb változás a beépített, illetve antropogén területek arányának növekedése. Ez a változás a térképeken, légi fotókon is jól nyomon követhető. Elsősorban a Sajkod, a Gödrös, illetve a Rév környéke épült be. Megnövekedett a kövessziklás váztalajok aránya, bár az 1970-es térképezéskor is felhívták a mozaikosságra a figyel-