Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

bachlungspunl.to im Bakonv-Gebirge.) Hidrol. Tájéhoz'aló. 1962. 12. '

liïz.. p. 10-12. — A Bakonyban kiépítetl megfigyelőhálózat. Beobachtungsnetz im Bakony-Gebirge. 1329. VCGL VIKTOR: Jegyzetek a magyarországi eocénkorú tüskebőríiek faunájához. (Beme lumgen zur Echiniden-Fauna des ungarländisehen Eozäns.) Földt, Közl,, 1020, 50i köt., p. 42—43. — Ajka környékén gyűjtőit echinida leírása. Ez a példáin

1 egy Triplaeidia-faj. mely nem egyezik az eddig gyűjtött fajokkal, tehát új fajnak kell tekinteni. Beschreibung der in der Umgebung von Ajka gesammelten Echiniden. Diese Form ist eine Triplacidia-Art, die nicht mit den bisher gesammelten Arten übereinstimmt und daher als neue Art anzusehen ist. 1330. VOCE VIKTOR: Tanulmányok az eocén nautilusok köréből Uber eozäne Nautiiden. Főfdt. Közl., 1908, 38, köt., p. 568 —582. Klny. is. — A tanulmányozott nautilusok a középső és felső eocénből származnak. Die untersuchten Nautilcn stammen aus dem mittleren und oberen Eozän. 1331. VÖRÖS ISTVÁN: Fc-Tioxide minerals in Iransdanubian (Western1 lungary) basalts. (Vas-Tioxid ásványok a dunántúli bazaltokban.) Annal. Univ. Sc. Bp. Sectio Geol., 1000. Tom. 10., p. 00-110.. 2 t. - A Kabhegyi lávaömlésről is. Auch über die Lavaergüsse am Kab-Berg. 1332. VÖRÖS ISTVÁN: Iddingsitesedés a Kabhegyi bazaltban. Iddingsitization in the basalts of the Kahhegy. Földt. Közi. 1002. 92. hol., p. 174—184. — A kabhegyi bazaltban porfiros beágyazása ohvinen jellemző elváltozás figyelhető meg. Az itteni bazaltnak vegyi összetétele, rönIgenelemzése, mállási elméletek. Im Basalt des Kab-Berges lässt sich eine Veränderung an Olivin mil porphyrischer 1 mprägnation beobacb len. Chemische und Rönlgenanalysen des hiesigen Basaltes, Verwitterungslheorien. 1333. VÖRÖS ISTVÁN: Iszkaszentgyörgyi bauxit szolvények mikromineralógiai és nyomelem vizsgálata. Examen mierominéralogique et des éléments sporadiques des coupes de bauxite de Iszkaszentgyörgy. Földi. Közl.. WIS. SS. köt., p. 48-50. - Az ásványtani vizsgálatok a magyar bauxitfajtákból egy eddig még nem ismertetett szerves ásványt mutáltak ki. Die mineralogischen Untersuchungen halién ein Iiislea' unbekanntes Mineral aus ungarischen Bauxiten nachgewiesen. 1334. YÖROS ISTVÁN: A Kab-hegyi terület vulkánológiai és hegységszerkezeti viszonyai. Vulcanologica] and structural relations of the Kabhegy-area. Földi. Közl, 1966, 00. hot., p. 202—300. — Földtani újratérképezés során újabb eredmények a bazaltperemi törmeléksáv -ok és a hegységformáló mozgási szakaszokban. Neue Ergebnisse der geologischen Beambuliei'ungsaidnahmen in den Schuttzonen am Rande des Basaltes. Gebirgsbildende Bewegungsphasen. - VÖRÖS ISTVÁN, lásd 606. szám alatt, Kiss Jánossal is. 1335. WAGNER JÁNOS: Magvarország valloniái. Die Vallonien Ungarns. Math, Term, tud, En., 1035, 53. höt., p. 701-716. - A val Ion iák már a harmadkorban megjelentek. Zirc. Keszthely mint Vallonia pulchella Müll, lelőhelye, Balatoriederios, Keszthely a Vallonia pulchella enmensis Gredl lelőhelye. Die Vallonien sind schon im Tertiär erschienen. Zirc und Keszthely als Fundorte von Vallonia pulchella Müll., Balatonederics und Keszthely als Fundorte von Vallonia pulchella enniensis Gredl. 1336. WEIN GYÖRGY: A magyar tőzeglápok geológiai megkutatása. (Geologische Erkundung der iingari: eben Torfmoore.)Bán

ij Koh. L., 1949, 82. köt., p. 143-146. - Hazánk legnagyobb lapcsoportja a Balaton D.\y-i vége körül helyezkedik el. A tőzeg nagy vonalakban azonos kifejlődést mutat. Die grösste Moorgruppe Ungarns liegt rings um das SW-Ende des Balatonsees. In grossen Zügen weist der Torf die gleiche Ausbildung auf. 1337. WEIN GYÖRGY: Zirc környékének titon rétegei. Tithonsehiohton der Umgebung von Zirc. Földt. Közl, 1934, 64. hol., p. 81 —99. — Ismerteti Zirc környékének ti ton előfordulási helyeit, képet ad faunájáról, fácies viszonyairól, sztratigráf iájáról. Tilhonvorkommen. Fauna, Faziesverhällnisse und Stratigraphie der Umgebung von Zirc werden besprochen. 1338. WEISS ARTHUR: A Balaton vidékének pleisztocénkorú csiga- és kagylófaunája. Die pleistozäne Conchy lien-fauna der Umgebung des Balatonsees. Bal. Tail Tan. Er.. 1911, 1. hol,. 1 r. Paleont. függ., 4. hol., 5. cikk, p. 1-36. 1339. WEISSE, JEAN GODEFROY DE: Les bauxites de I' Europe centrale. Province dinai'ique et Hongrie. Mémoires de la Société Vaudoise des Sciences Naturelles. Lausanne, 1948, Vol 9., No. 1., p. 162. - Sümeg, Bodajk, Iszkaszentgyörgy, Dalimba stb. és az egész Balaton vidéke geológiai és sztratigráfiai szempontból. Geologie und Stratig] aphie von Sümeg, Bodajk, Iszkaszentgyörgy. Dalimba usw. und der ganzen Balatongegend.