H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

MUSKOVITS JÓZSEF: A Bakony díszbogár-faunájának alapvetése (Coleoptera: Buprestidae)

ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon mintegy 120 díszbogárfaj fordul elő, a Bakony területéről 87 díszbogár-taxon (86 faj és 1 alfaj) előfordulását sikerült kimutatni, ami igen jelentős számnak tekinthető. Az előkerült 87 taxon közül 64 (73,6%) xylofág (54 faj lomblevelű fafajokban, 10 faj tűlevelűekben fejlődik), 23 faj (26,4 %) pedig lágyszárú, vagy elfásodó szárú növényekben, illetve levelekben fejlődik. Elterjedés szerint 20 faj (23,0 %) euroszibériai, 19 faj (21,9 %) európai, 27 faj (31,0 %) mediterrán, 21 faj (24,1 %) pontomediterran elterjedésű. Összehasonlítva néhány terület feldolgozott díszbogár-faunáját, az alábbiakból is látható, hogy a Bakony díszbogár-faunája relatíve gazdagnak mondható. A Hortobágyi Nemzeti Park területéről 22 (SOMORJAI, 1983), a Kiskunsági Nemzeti Park területéről 38 (SOMORJAI, 1986), a Bükki Nemzeti Park területéről 40 (SOMORJAI et ÁDÁM, 1996), az Őrségi Tájvédelmi Körzet területéről 29 (MUSKOVITS, 1997), Somogy vármegye területéről 82 díszbogár fajt sikerült kimutatni (MUSKOVITS, 2001). A fentiekből azt állapíthatjuk meg, hogy a Bakony a díszbogarak számára kedvező, változatos biotópokat tartalmaz. Különösen feltűnő a mediterrán fajok nagy száma, ami a terület fekvésének, és részben mediterrán jellegű, változatos növényzet meglétének ismeretében talán nem is annyira meglepő. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetemet fejezem ki Hegyessy Gábornak, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum muzeológusának, Kutasi Csabának, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum muzeológusának, dr. Szél Győzőnek, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum főmúzeologusának, továbbá Gaskó Kálmánnak (Budapest), Juhász János Csabának (Budapest), dr. Medvegy Mihálynak (Budapest), Muskovics Andrásnak (Tárnok), Oszonics Istvánnak (Debrecen), Rahme Nikolának (Budapest), Retezár Imrének (Budapest), Rozner Györgynek (Kisberény), Rozner Istvánnak (Budapest), Szalóky Dezsőnek (Budapest), dr. Szerényi Gábornak (Érd) és Vida Gyulának (Győr), hogy a gyűjteményükben lévő példányok lelőhelyadatait rendelkezésemre bocsátották. IRODALOM CSÍKI E. (1909-1915): Magyarország Buprestidái - Rovartani Lapok, 16: 61-184, 17: 17-22, 18: 162171, 19: 135-137, 20: 156-159, 22: 88-107. DÉVAI GY., MISKOLCZI M., TÓTH S. (1987): Javaslat a faunisztikai adatközlés és számítógépes adatfeldolgozás egységesítésére, I. Adatközlés. - Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 6: 29-42. GASKÓ K. (1975): Új díszbogár faj Magyarországon: Kisanthobia ariasi ROB. - Folia Entomologica Hungarica (Series nova), XXVIII. 1.: 237. KASZAB Z. (1940): Die Buprestiden Ungarns, mit Beschreibung neuer Formen (Coleopt.). Fragmenta faunistica Hungarica, 3: 81-116. KOVÁCS T. & HEGYESSY G. (1993): Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról - Folia Historico Naturalia Musei Matraensis, 18: 75-79. KUTHY D. szerk. (1896): Buprestidae in: A Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungáriáé),