Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)

A faj a következő lombosfák, ritkábban tűlevelűek száraz kérge alatt él: tölgy, bükk, nyír, gyertyán, mézgás éger, akác, fűz, szil, továbbá erdei fenyő és jegenyefenyő. A száraz kéreg alatt a bogarak nagyobb tömegben a Lonchea sylvatica BEL. légy lárváival együtt jelennek meg, továbbá a Silvanus bidentatus FABR., a Silvanus unidentatus FABR., az Uleiota planata L. lapbogarak és a Bitoma crenata L. lárváival és imágóival együtt. A sutabogár lárvája és imágója ragadozó, megeszi a Lonchea sylvatica BEL. légy lárváit, bogárlárvákat a taplószúvak (Cisidae) családjából, és a Xyleborus pfeilii (RATZ.) és Taphrorychus bicolor (HERBST) szúfélék lárváit. Tapasztalat szerint egy bogárlárva a kifejlődése alatt 10-12 bogárlárvát evett meg egy bükkfakéreg alatt. Valószínűleg a bogarak és lárváik az elhullott rovarokkal is táplálkoznak. Európai faj, amely megtalálható csaknem egész Európában, északon a Baltikum-Moszkva-Kujbisev vonalig, keleten a Volgáig és az Uraiig, a Kaukázusban, délen Kis-Ázsiában, Szíriában és Iránban, így elterjedése Ázsiába is átnyúlik. Magyarországon a hegy- és dombvidéken mindenütt közönséges. A Bakony-hegységben a leggyakoribb Platysoma-ía], amely minden kistájon megtalálható. Coll.: BTM, MTM, mgy (RI, SZK). Agár-tető (Sáska): 1967. 05. IL, P, fakéreg alól, egy; 1980. 04. 30., SZK- Bakonybél: 00. 00. 00, WF; 1979. 06. 09., SZD, fakéreg alól - Bakonyszentlászió: 1981. 07. 12., RI - Bakonyszűcs: 1906. 06. 01., WF; 1983. 05. 10., PA - Balatonßred: 1981. 06. 19., PA - Cuha-völgy (Zirc): 1936. 04. 12,, KZ - Csatár-hegy (Veszprém): 1977. 04. 24., 1978. 03. 26., SIP et WT - Csesznek: 1978. 09. 08., RI - Csicsói-erdészlak (Balatoncsicsó): 1969. 05. 07., P; 1981. 09. 19., RI - Eplény: 1976. 09. 13., VT-Fekete-séd (Bakonybél): 1971. 05. 08., TL - Fenyőfő: 1976. 08. 13., RI; 1983. 05. 10., PA - Forrasztókő (Ugod): 1967. 06. 29., PGenerál-erdő (Porva): 1971. 10. 02., TL - Gézaháza: 1957. 06. 11., KZ - Hegyes-berek (Tés): 1980. 05. 25., RI - Hódos-ér-völgy (Bakonyszentlászió): 1978. 09. 08., RI - Hubert-lak: 1967. 06. 28., TL Huszárokelőpuszta: 1978. 07. 23., SZK-Király-kút-völgy (Lovas): 1976. 05. 01., RI - Kisvaszar: 1958. 07. 22., GYJ - Körtvélyes (Pécsely): 1977. 06. 18., RI - Kővágóörs: 1984. 06. 15., PA - Malom-hegy (Veszprémvarsány): 1995. 04. 07., KC - Malomréti-völgy (Olaszfalu): 1981. 06. 21., RI-Nyirád: 1980. 04. 12., PA - Padragkút: 1975. 06. 21., 1979. 05. 20., RI - Pápa: WFP - Pétfürdő: 00. 00. 00., LI - Porva: 1981. 10. 10., PA - Pula: 1978. 05. 12., ÁL; 1980. 04. 30., SZK-Sarvaly (Sümeg): 1968. 06. 06., R fakéreg alatt - Sáska: 1985. 06. 28., RGY- Szebike-völgy (Várvölgy): 1979. 06. 09., SZD, gombás gallyról Szépalmapuszta (Porva): 1988. 06. 11., RI - Tálodi-erdő (Pula): 1979. 04. 08., RI - Tátika (Zalaszántó): 1953. 09. 13., KZ, bükkfa kéreg alól - Ugod: 1906. 06. 06., WF - Újdörögd: 1964. 03. 26., PA - Vadászház (Németbánya): 1967. 05. 31., R fakéreg alól - Várvölgy: 1979. 05. 21., PA - Vászoly: 1978. 04. 24., PA - Vigántpetend: 1981. 10. 25., Rl - Zsófiapuszta (Úrkút): 1982. 04. 24., RI. 72. Platysoma (Cylister) elongatum (THUNBERG, 1787) - (jav. : szúfaló sutabogár) Syn.: Hister elongatus THUNBERG, 1787 - Hister oblongus FABRICIUS, 1792 - Platzsoma oblongus LEACH, 1817 - Abbotia georgiana LEACH, 1830 - Cylistosoma oblongum LEWIS, 1905 Cylister oblongum KRYZHANOVSKIJ, 1965 - Platysoma oblongum var. intermedium J. SAHLBERG, 1913. A faj főleg a tűlevelű fák kérge alatt él, főként az erdei fenyő, a lucfenyő és a fekete fenyő kérge alatt, de megtalálták a bükkben is. A bogár előfordul a fák szújárataiban, ahol megeszi a következő bogárfajok tojásait, lárváit, bábjait és a még nem kiszíneződött imágóit: a betűzőszú, a kis betűzőszú, a hatfogú szú, az Orthotomicus longicollis (GYLL.), az Orthotomicus laricis (FABR.), a Pityogenes chalcographus (L.), a Tomicuspiniperda (L.), a Tomicus minor (HART), a fekete gyökérszú, a Pityokteines curvidens (GERM.) szúfélék, a Monochamus galloprovincialis (Ol), a daliás cincér, az erdei félcincér, cincérfélék és a nagy fenyőormányos lárvajárataiban. A bogár májusban együtt rajzik a vörösnyakú szúfarkassal. A nőstény a tojásait egyenként helyezi el a lárvajáratokba. A lárvák kifejlődése augusztusig tart, a bábbölcső lisztté rágott fakéregből készül. A frissen kikelt bogarak októberig a kéreg alatt tartózkodnak lárva prédára vadászva. A hideg időszakot öreg fenyők kérge alatt töltik.