Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 9. (Zirc, 1990)
DR. TÓTH LÁSZLÓ: Perlodes Banks, 1841 és Capnia Pictet, 1841 új álkérész (Plecoptera) nemek előfordulása a Bakony hegységben
Tekintve, hogy a Périodes microcephala (PICTET, 1833) nemcsak a Bakony hegység faunáját gazdagítja, hanem a jelenlegi Magyarország határain belül az első hiteles példánya, amely egyszersmind a nem előfordulását is igazolja, nem érdektelen röviden áttekintenünk a nem további, Közép-Európában előforduló, illetve várható faját is: Périodes dispar RAMBUR, 1842 (=zetterstedti BENGTSSÜN, 1933) - Előfordul (ILLIES (1966) és ZWICK, (1973) szerint Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Karelia Litvánia, Lengyelország, Németország, Norvégia, Románia, Svájc, Svédországban. ILLIES (1966) életmódját a következőkben jellemezte: a III - V. hónapokban repül, síkságon és 800 mig a hegyvidéken és dombvidéken nagyobb,csendesebb folyóvizekben és patakokban él. A Kárpátmedencéből lárvájának előfordulását DUDICH (1943, 1957) Garamszentbenedek, Jálna, Körmöcbánya lelőhelyekről közölte. POMEISL (1958) a szomszédos Alsóausztriából: Weidlingenből közölte, WINKLER (1957) és KIS (1974) a korábbi, Szlovákiából és Erdélyből származó adatokat újabbakkal nem tudta megerősíteni. Az előző fajhoz rendkívül hasonlít-, erre minden szerző rámutatott nem kizárt, hogy ez korábban félreértésekhez, hibás meghatározásokhoz vezethetett. Périodes jurassica AUBERT, 1946 - ILLIES, (1966) és ZWICK (1974) szerint Ausztriában, Csehszlovákiában, Franciaországban, Jugoszláviában, Lengyelországban, Olaszországban és Svájcban él. ILLIES (1966) szerint V - VI. hónapokban repül, leginkább a Svájci Jura 500 1000 m magasságban folyó vizeiből gyűjtötték. POMEISL, (1958) Ausztria szomszédos területeiről: Alsó-Ausztria: Gutenstein, WINKLER (1957) Szlovákiából: Magas-Tátra, SIVEC (1980) Jugoszláviából: BoszniaHercegovina területéről említették. Valószínű, hogy áreája a véltnél nagyobb, a középhegységek több pontját érheti el, mint az ismertek, mészkedvelőnek tartják. Périodes intricata (PICTET, 1841) = transversa KLAPÁLEK, 1912 = fonti NAVÁS, 1917 = principissa NAVÁS, 1917 - ILLIES (1966) és ZWICK (1974) szerint előfordul Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Olaszország, Románia, Svájc, Spanyolország területén. ILLIES, (1966) tipikus alpesi fajnak tekinti, megállapítása szerint VI - VIII.hónapokban repül, a kicsi, tisztavízű, hegyi és glecser patakokból gyűjtötték, főként Svájcban és Tirolban, 8002 000 m magasságban. WINKLER (1957) Szlovákiából 11 lelőhelyét sorolta fel, KIS (1974) a KeletiKárpátokból 4, a Déli-Kárpátokból 5 és a Bihar-hegységből 3 lelőhelyét említette. A szomszédos országokból POMEISL (1958) Ausztriából: Észak-nyugat Karinthia, Észak-Tirol, Salzburg és Stájerország területéről, SIVEC (1980) Jugoszláviából: Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedonia, Montenegróból jelezte előfordulását. A felsoroltakból látható, hogy a nem 4 közép-európai faja a Kárpát-medencében előfordul, tehát felöukkanásuk lehetősége nem zárható ki a magyar faunából, de csak a P. microcephala (PICTET, 1833) jelenléte bizonyított az itt közöltek alapján. Capria bifrons (NEWMAN, 1839) (= dusmrti NAVÁS, 1917 = quadrangularis AUBERT, 1946) A f::j ILLIES (1966) és ZWICK (1973) szerint előfordul Európában: Anglia Ausztria, Belgium, Bulgaria, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Svédország és - igaz megkérdőjelezve - Mongóliában. ILLIES (1955) közlése szerint az előhegységek, valamint a síkságok nagyobb patakjaiban és folyóiban él, a magasabb hegyvidéki régiókból nem ismert, II - V. hónapokban repül. A Kárpát-medencéből WINKLER (1957) számolt be előfordulásáról a Felvidék, a mai Szlovákia területéről 7 lelőhelyről. A mai Magyarországról AUBERT (1966) közölte, 1 lelőhelyét a volt Magyar-Horvát tengerpartról: Cirkvenica és 3 lelőhelyét a Magyar Középhegységből: Börzsöny és Pilis hegység, ahonnan ÚJHELYI (1969) 4 további helyről 5 gyűjtési adatát ismertette. POMEISL, (1958) Ausztriából a közvetlen szomszédos Dél-Burgenlandból (Oberwart), valamint Alsó-Ausztriából, Észak-Stájerországból, Észak-Tirolból és Dél-nvuqat-Felső-Ausztriából említette. KIS. (1974) Romániából: Déli-Kárpátok 2, Erdély 1, Keleti-Kárpátok 1 gyűjtőhelyét sorolta fel. SIVEC (1980J Horvátországból, Macedóniából és Szlovéniából említette. A Bakony hegységben először Dr.Tóth Sándorral, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum igazgatójávai gyűjtöttük Bakonybél határában a Gella-patakból, majd ezt követően még további 4 alkalommal, 7 lelőhelyről került elő, ezek a következők: Bakonybél: Borostyánkút, 1990.04.03;, leg. Tóth S, 2 ç - Fekete-séd, 1990.04.03., leg. Tóth S., 3 o - Fekete-séd és a Gella-patak összefolyása, 1990.03.13., leg. Tóth S., ld 1 - Gella-patak, 1990.03.13., (ph:6,9) leg. Tóth L., 2d*, 1990.03.13., leg. Tóth S. lcf, lo_ - Bakonypölöske: Körös-patak, 1990.03.23., leg. Tóth S., 1? - Borzavár: Csárdakúti-patak, 1990.03.19., 3 ex.larva - Zirc: Akiipuszta: Szarvaskút és kifolyója, 1990.03.13., leg. Tóth L., 1 ex. larva - Szarvas-patak, 1990.03.13., leg. Tóth L., 2c? larva. így a Bakony hegységből jelenleg 8 lelőhelye ismert, repülési ideje: 03.13 - 04.03, míg Magyarországról (a Kárpát-medencére vonatkozóan is): 02.21 - 05.09. Magam a Magyar Középhegységben a következő példányait gyűjtöttem: (leg. dr.Tóth L.): Börzsöny: Királyrét, Nagyvasfazék-patak,1986.04.02., 7ri*,5o, 1 ex.larva, 1986.03.26., 12o^ 1987.03. 19., Brfí 1988.04.07. (levegő: 18 C°, 10,2 C°, pH: 5,7) + lc*- Szén-patak, 1986!o3!26., 8d*- Pilis: Szentendre: Bükkös-patak, 1987.04.25., 7ç _ Visegrád: Apátkúti-patak, 1989.03.08. (pH: 5,9) óriási rajzás: több 100 példányt figyeltem meg - 100 rí*, 110 g (begyűjtött példányok!) 1989.04. 11-, 5 ç ; 1990.02.21., 1 ex. larva - Kaán-forrás, 1990.02.21., 8o*2o - Magda-forrás, 1990.02. 21. 9ri*lç _ Ördögmalom, 1990.02.21., 8c/- Az itt ismertetett példányok a budapesti Természettudományi Múzeum Állattárának gyűjteményében nyertek elhelyezést, ahol még a következő példá-
