Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)
DR. ILOSVAY GYÖRGY: Az északi Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetofaunájáról
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATTJRALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 4—1985 AZ ÉSZAKI BALATON-PART ÉS A BALATON-FELVIDÉK HERPETOFAUNÁJÁRÓL DR. ILOSVAY GYÖRGY Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged ABSTRACT: On the herpetofauna of the northern shore of Lake Balaton and the Balaton Highlands - Paper summarizes the results of herpetological studies carried out by author in the years 1975-1980 in the environs of Lake Balaton and on the Balaton Highlands. The habitats of the revealed 11 amphibian and 9 reptile species as well as the ecological and ethnological aspects and the features of the larval development of certain species existing in a very high individual number /Rana dalmatina, Kyla arborea, Triturus cristatus, Pelobates fuscus, Bufo viridis/ are discussed in detail. The conservation problems concerning the herpetofauna of mentioned areas are briefly presented by author. Az északi Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetof auná j ának intenziv kutatására "A Bakony természeti képe" kutatóprogram keretében került sor. A tágabb értelemben vett Bakony hegység herpetofaunisztikai kutatásának bevezető dolgozatát Marián Miklós és Szabó István készítette el: Adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához címmel /MARIÁN-SZABÓ 1968/. A terület többi résztáján a kétéltűek /.Amphibia/ és a hüllők /Reptilia/ kutatása folyamatos. A vizsgálati területen 1976-80 között végzett gyűjtő-megfigyelő munkám, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum herpetológiai gyűjteményének adatai, valamint az ismert szakirodalom alapján, a teljesség igénye nélkül szeretném az északi Balaton-part és a Balaton-felvidék kétéltű- es hüllővilágát felvázolni . Zoológiai szakirodalmunkban a Balaton és e Ealaton-felvidék herpetofaunájára vonatkozó adatok száma viszonylag magas, A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei DL. kötetében MÉHELY állította össze a tóban és közvetlen környezetében élő kétéltűek és hüllők fajlista ját /MÉHELY 1897/. Sajnos ez a mul'ű század végén készült muxűm több olyan fajt is felsorol a területről pontos lelőhelyi adat nélkül - amelyek jelenléte a későbbi kutatások során nem igazolódott be. Igy például a foltos szalamandrát /Salamandra salamandre./, a gyepi békát /Rana temporaria/, a keresztes viperát /Vipera berus/ és a hegyi gyikot /Lacerta vivipara/ az északi partvidéken, ill. a Bakony magasabb nyúlványain élő fajoknak tekinti, s feltételezi a haragos sikló /Coluber jugularis caspius/ és a parlagi vipera /Vipera ursini rakosiensis/ előfordulását is. Méhely munkája felhasználásában a legnagyobb nehézséget, az okozza, hogy a legtöbb esetben csupán feltételezésekre szorítkozik. A fajlista összeállítását valószínűleg kevés terepmunka előzte meg, ezért csekély számú konkrét adatot közöl. EPTTZ és SEBESTYÉN /1942/ "A Balaton élete" c. könyvükben röviden foglalkoznak a tó kétéltüivel és hüllőivel is. Munkájukból már sokkal reálisabb képet kaphatunk a terület herpetofaunájáról. PEJÉRVÁRYHÉ /1943/ faunakatalógusában 16 faj esetében közöl lelőhelyi adatokat a Balaton környékéről. A vizsgálati terület herpetofaunajára vonatkozó adatokat találhatunk még PASZLAVSZKY /1918/, LOVASSY, /1913/, FEJÉRVÁRY /1916, 1919/, EDELÉMYI /1963/,
