Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

DR. UHERKOVICH GÁBOR: A Fekete-hegy (Balaton-felvidék) Kerek-tava algavegetációja

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÜZEUM KÖZLEMÉNYEI 1—1982 A FEKETE-HEGY (BALATON-FELVIDÉK) KEREK-TAVA ALGA VEGETÁCIÓJA DR. UHERKOVICH GÁBOR Pécs Abstract: Studied were the algae inhabiting the Sphagnum bog swimming in the middle of the oligotrophic Lake Kerek, which lies on the top of a basalt plateau — called Fekete-hegy — on the north of Lake Balaton and having a height of 350—371 meters above sea level. Lake Kerek has a water of weak acidity (pH 5,7—6,3). Having studied the algae of the bog in the years 1976—1979 author demonstrates the presence of 212 taxons of algae in it. The algal vegetation of Lake Kerek is characterized by the dominancy of Eunotia lunaris — Tabellaria flocculosa — Closterium parvulum — Netrium digitus. Other characteristic species of the Lake are Nostoc muscorum, Carteria turfosa, Cosmarium pachydermum, C. quadratum, Euastrum bidentatum. Lakes with a water like to that of Lake Kerek are very rare in Hungary. Bevezetés Több évvel ezelőtt kezdtem meg dunántúli természetvédelmi területek vizeinek hidrobiológiai-algológiai feltárását. A Dráva menti Barcsi ösborókás elnevezésű, tájképileg is igen szép természetvédelmi terület vizeiről (UHERKOVICH 1976, 1978 b), továbbá a Nyugati-Mecsekben levő Jakab-hegy tetejének ősi tározótavacskájáról (UHERKOVICH 1977 a), a Somogy megyei Baláta-tóról (UHERKOVICH 1978 a) és a Kab-hegy alatti öcs melletti Nagy-tóról (UHERKOVICH 1979) megjelent tanulmányaim jelzik ilyen irányú munkám eddigi állomásait. Ezekről a vizekről — a Baláta-tó kivételével — az idézett tanulmányaim voltak az első algológiai közlések. Azt a kérdést, hogy miért kívánatos, sőt igen szükséges természetvédelmi területeinket hidrobiológiailag is kutatni, egy helyütt már bővebben kifejtettem (UHERKOVICH 1978 a). Itt annak újbóli hangsúlyozását tartanám csak fontosnak, hogy egyrészt a természetvédelmi területek biológiai feltárása nem lehet teljes az azokon található vízi élőhelyek megismerése nélkül, másrészt a vizek mikroszkopikus élőlényei, különösen az algái közül igen sok az érzékeny szaprobitási és trofitási indikációs képességgel rendelkező faj és ezek figyelése, többek között jelenlegi állapotoknak későbbiekkel való egybevetése, hasznos információkkal szolgálhat az illető természetvédelmi terület egészén bekövetkező változásokra. Az így nyerhető adatok prognosztikus jellegűek is lehetnek, a változások irányára, tendenciájára is eligazítást nyújthatnak és így gyakorlati beavatkozásra is ösztönözhetnek. Jelen tanulmányom lényegileg ugyancsak az előbb említett tanulmányaim sorába illeszkedik. Olyan vízről, a Balaton-felvidéken levő Fekete-hegy egyik tőzegmohás lápjáról szól, amely ugyan jelenleg még nem áll természetvédelem alatt, de arra feltétlenül érdemes. A Fekete-hegy Kerek-tavának természeti viszonyai A Bakonyhoz délen csatlakozó Balaton-felvidék 140—200 m-es tszf. magasságából emelkedik ki Szentbékkálla, Köveskál és Balatonhenye községek között a 350—371 m-es