Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
A B iii áion- m éllé ki lakosság néprajza. 407 közötti hídnak tartja és sajátságos felszívó erőt tulajdonítanak neki ; a szivárvány végénél van a világ vége s a ki oda megy, azt a szivárvány felszívja az égbe, mint a hogy felszívta a holdba is; de felszívja a vizet is a Balatonból, meg a Berekből s a vízzel a békát is s ezért hull az esővel olyan sok béka a földre. A szivárvány eltéríti az esőt, az Isten azért adta vízözönkor is jelbe, hogy már nem lesz többé eső. A szivárvány színéből jósolni is szoktak a szerint, hogy abban melyik szín a legerősebb; a zöld sok szénát, a piros sok bort, a fehér sok gabonát, a kék jó kenyeret, a sárga betegséget jelent. A balatoni ember a következő csillagokat ismeri: Csibéstik (= Fiastyuk); erre a vető ember jól vigyáz, mert a mely napon ezt először meglátja, a vetést aznap vagy másnap meg kell kezdenie; — Kaszás az aratás után tűnik fel s ettől a gazda reggelenkint felkölti családját, mert a sötét miatt az már nem ébred magától; Halászcsillag, mely fél nyári keletnek nyugszik le; mikor ez lenyugodni kezdett, akkor mentek halászni, mert a hal akkor szeret fürödni; — Vadlegelő- vagy Legelőcsillag, a nyári évszak hajnalcsillaga; a mikor ez felkél, akkor szokták az ökröket kihajtani; — Zsidócsillag, a mikor ez este kigyúl, akkor szabadul fel a zsidók ünnepje; — a Tejút vagy Takarodóút, mely Rómába megy s úgy lett, hogy a czigányok pozdergyát (kenderszalmát) loptak s azt potyogatták el, a miért nevezik Szórna (= szalma)-útnak is; ezen jár a Gönczölszekér; az A csillag, mely olyan, mint az A betű s nyáron látható; — továbbá Sánta-Kata, Esthajnal-, Fumés Keresztcsillag. Ismerik persze az üstököst is, mely, mint mindenütt, úgy itt is háborút jelent. A csillaghullásról is meg van a népnek a maga hite; ha a csillag lehull, «tisztítja magát» (mit jelent ez a kifejezés, azt megmagyarázni nem tudták); csillag- hulláskor némelyek szerint valaki szeretteink közül meghal, mások szerint egy lélek szabadul ki a purgatoriumból. A földre hullott csillagokat vagyis a meteorokat, valamint a földből előkerülő kőkori szerszámok kőpengéit is menykó'nek nevezi és tartja a nép s a marha nyakán támadt sülyt s egyéb kelevényeket, daganatokat azzal dörzsölget, hogy meggyógyuljanak. A földművelés és halászat ismertetésénél láttuk, hogy a nép mi mindenféle természeti jelenségekből jósolja meg az időjárást; ezek tényleg a természet megfigyelésén alapulnak s így e helyütt csakis a babonás időjóslással kell foglalkoznunk. Ilyen p. o. az, mikor karácsony éjszakáján az egész évi időjárást előre meg jósolják; egy vöröshagymát ugyanis szétbontanak tizenkét levélre, melyek mindegyike egy-egy hónapnak felel meg, a leveleket sorba rakják, mindegyiknek a kupájába egy kis sót hintenek; a melyikben a só megnedvesedik, az annak megfelelő hónap nedves lesz, a melyikben száraz marad, abban kevés eső lesz. így jósolnak a tél keménységére a martonnapi lúd mellcsontjából; átnéznek rajta, ha a csont eleje fehér, a tél eleje, ha vége fehér, a tél vége lesz erősebb. Szelet jósolnak, ha asszony hajtja a lovat, ha ordít a szamár. Ha egyik faluból a másikba halottat visznek, a határt elveri a jég; ha ettől félnek, a felhő elé szoktak harangozni, a harangnak azonban nincsen ereje, ha vele egyszer már vízbefúlt embert kicsendítettek. A babonás lények közül első helyen áll a boszorkány. A boszorkány csak olyan asszony, mint a többi asszony, csakhogy a lelkit már eladta az ördögnek, tagadja az Istent, a Kiisztust, meg a szenteket; a templomba ugyan eljár, de az imádságot megfordítva mondja, a szent ostya felmutatásakor a pad alá köp, temp-
