Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
Balaton-melléki lakosság néprajza. 405 közül még egy küldött be babonákat, de azokat a «Magyar Nyelvőr»-böl írta ki! Heten pedig végkép elhallgattak. Hiába kerestem fel ezeket újból, hiába buzdítottam fel másokat, a gyűjtést rendszeresíteni nem lehetett. Gyűjtöttem tehát tovább is egymagám annyit, a mennyit lehetett. Tekintve azt, hogy a Balaton tükrén három vármegye is osztozkodik, különös súlyt helyeztem arra, hogy minden egyes babonának földrajzi elterjedéséről pontos adatot kapjak, a Somogybán gyűjtőiteket végig kérdeztem Zalában és Veszprémben is és viszont, alábbi gyűjteményemben pedig csakis azokat vettem fel, melyek kivétel nélkül mind a három megye Bala- ton-partján megvoltak s így mint általános elterjedésűeknek feljegyzésük helyét külön-külön feltüntetni nem kellett. Ha egy és ugyanazon babonát megtaláltam Bfó'-Kajáron, Tihanyban, Kővágó-Őrsön, Vörsön és Kőröshegyen, úti naplómban, mely faluról-falura készült, ezt külön-külön vezettem be, de itt a feldolgozásnál az ilyen elterjedésűeket a Balaton mellékén általánosaknak kell tekintenem. Minthogy a «Magyar Nyelvőr» különböző évfolyamaiban szintén közöl babonákat, így Somogy- ból Veres J., Bánóczi J., Szemnecz E., Zalából Gaál F., Koronczy J., Fejér A. és Veszprémből Gubicsa J., Bánóczi J. stb. gyűjtéseiből, ezeket szintén figyelembe vettem a következőképen: megállapítottam mindenekelőtt, hogy az általuk közlött babonák megvannak-e az illető vármegye balatonparti községeiben is, megvannak-e továbbá a másik két vármegye balatonparti községeiben is, s csak ha mindhárom vármegye balatoni községeiben megtaláltam, vettem fel azokat a magam anyagába abban a formában, a melyben a helyszinén feljegyeztem; így ez irodalmi adatok kitűnő útmutatók voltak. A vízkereszti verset és különösen a regölésre vonatkozó adatokat dr. Sebestyén Gyula barátomnak köszönhetem, ki maga is a Balatonpart szülötte. Már az első kikérdezéseknél, melyeknél vezető fonalul előző néprajzi monographiáimnak (Kalotaszeg, Torda-Aranyosszék-Toroczkó) a babonákról szóló fejezeteit s Gaál F.-nek göcseji babona-gyűjteményét használtam, feltűnt nekem az s a későbbi kutatás csak megerősítette azt, hogy a Balaton mellékén, noha a babonák legkülönbözőbb körei máig is megvannak, a keretek aránytalanul kevesebbet foglalnak magukban, mint akár Erdélyben, akár Göcsejben. P. o. a hajról szóló babonák megvannak a Balaton mellékén is, de Göcsejben, Erdélyben tízszer-húszszor annyi babonát tudtak a hajról, mint a Balaton mellett, s ha azokat elmondtam a balatoniaknak, furcsának találták, azt mondták', lehet, de ők ilyent sohse hallottak, sohsem értek. És ugyanezt a pusztulást tapasztaltam a babonák minden csoportjában a Balaton minden részén. Kétségtelen, hogy ez a pusztulás az általános művelődés hatása, nem azé, amelyet a papok és tanítók terjesztenek, mely mellett e babonák a magyar kereszténység ezredik évében is fenmaradtak, hanem azé a művelődésé, melyet a gőzhajó, a vasút, a sok fürdőtelep s azok városi eredetű, tehát jóval felvilágosodottabb vendégserege tudatlanul, de hatalmasan terjeszt a nép közt. A Balaton babonavilága ma már csak romhalmaz, színtelen tartalommal, lazán megtöltött keretekben, melyből évről-évre több halványodik, majd tűnik el egészen. — A feldolgozásban igyekeztem azt a gyakorlati czéh szolgálni, hogy ha valaki valamely babonát keres, könnyen megtalálhassa, ezért is a csoportok mindenekelőtt tárgyi természetűek; e csoportosításból önként következik, hogy ugyanazon babonának, ha több tárgyra vonatkozik, ismételten kell előfordulnia két, esetleg több csoportban is; ilyenkor a babonát részletesen csak az első említésnél írom le, a többi csoportban egyszerű utalással kell beérnem. — Végül meg kell jegyeznem, hogy teljes tudatában vagyok annak, hogy jelen munkámnak épen ez
