A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
192 A Balaton és vidéke a törtrneti korban. A tó körül fekszenek: északi partján Kenecze (Kenese), Tapolcha (Tapolcza), Zegligeth (Szigliget), Hegest (Hegyesd), Rezy, hegyre rajzolva Symek (Sümeg), Tadikha (Tátika), Peleske, Zalawar; legdélibb végében S. Hedwig (Balatonhidvég), Almád;1 délen a somogyi parton : S'. Georg (Balatonszentgyörgy), távolabb Kumar (Kiskomá- rom), majd egy második S'. Hydwig ettől délre Mardzely (Marczali); a parton Maroth (most puszta), Zelye (Szőllősgyörök) ; távolabb Tard, Czepel (Csepely), Karad, a parton Fonod, Kewerewsek (Köröshegy), Zantto (Szántód), Folcz (Siófok) stb. Fel van rajzolva a térképen a Bakony erdős hegység „Bacon Monta, a Zala berke és a Kiskomárom—Dráva közti erdőség. Feltűnő, hogy a térképen Zalavár különösen, mint vár vagy tekintélyes egyház szerepel, jóllehet a kanizsai törökök a helységet már a térkép megjelenése előtt, az 1574-ik évben elpusztították. Ugyanez áll Zalavárra nézve Lazius és Sambucus térképein is. Mercator térképgyűjteményében még „Germaniae universalis“ tábláján is találkozunk a „Balaton lacus“-nak fentebb vázolt, de kicsinyített alakjával. Ezen a térképen a Sárvíz már nem a szokatlan Leczwyzze néven, hanem mint Sarwyzze flnv. szerepel. A tónak hosszmérete itt is hibás, amennyiben csak 7l/2 német mfld (55'65 km), tehát még kevesebb előbb említett térképe adatainál is. Szerepel a Balaton, MERCATOR-nak egy ismeretlen évben, Flondius Judocus által számos érczbe metszett térképpel bővített kiadásban közzétett földrajzában is.1 2 A tóról „Von bem hönigreicb Ungern“ czím alatt a 474. lapon következő leírás áll: „Der fuernembte unter allen Seen bieses Canbts is ber itolrttott ober yirtt- I an ber Breite viert3ig waelscbe unb acht Ungeriscbe (Deylen gross“. E szerint a tó 40 olasz (74 km.) és 8 magyar mérföld (66'80 km.) széles,3 Kicsit sok ! A leíráshoz a 475. lapon „föungaria“ czímmel térkép is van adva, amelyen a „italfttd lant#“ a térkép mérföld mértéke szerint 8 mfd. (66'80 km.) hosszú. Nyilvánvaló tehát, hogy a leírás a szélességet és hosszúságot összetévesztette. A térkép kevésbé érdekes adatokat nyújt a tóról, mint MERCATOR-nak egyéb, említett térképe. Ehhez teljesen hasonló térkép szerepel a MERCATOR-féle térképgyűjteményeknek egy 1632. évbeli kiadásában,4 amely „Bungariae regnum“ czím alatt az 555. lapon a következő leírást tartalmazza a Balatonról: „Sunt & in föungaria Cacus celebres ac nobiles, quorum praecipuus est italfttOtt, qui Germanis jjiutjc bicitur, XC (Dilliaria Italica, secunbum latitubinem babens & Bungarica Vill“. A szóbanforgó kiadás ugyan már nem a XVI. században jelent meg, de a megelőző adatok kiegészítéseként meg kellett említenünk. 1 Benczés apátság volt a mai Monostorapáti vidékén, egy másik Almád falu Somogyvár körül Somogybán, de helyzetét tekintve inkább gondolhatunk Almád birtokra Zalavár—Balatonmagyarod vidékén. Ma már egyik sem ismeretes és el nem helyezhető. Almád szerepel Seutter térképén is. (L. 1. térképet.) 2 Atlas minor Gerardi Mercatoris à J. Hondio plurimis aeneis tabulis auctus atque illustratus. Amsterodami. Év nélkül. 3 1° = 13V2 magyar mfd. v. 60 olasz mfd. — 1° = 111 ’30 km. — 1 magyar mfd. = 8'35 km. — 1 olasz mfd, — F85 km. Számítása tehát nem vág össze. 4 Atlas sive cosmographicae meditationes de Fabrica mundi et fabricati figura. De novo multis in locis emendatus novisque tabulis auctus studio Judoci Hondy Amsterodami. Sumptibus Johannis Cloppenburgÿ. Anno 1632. Ennek van egy 1630-iki kiadása is Hondius Henrik nyomdájából Amsterdamban. Ebben a kiadásban is szerepel az 1589. kiadás 52. 1. említett térképe.
