A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 3. Szerzetes egyházak

A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban.

209

vári plébános és a somogyi konvent jegyzője pihent ezen sírkő alatt. Ezen Zathai János még 1529 márcz. 15-én élt.1 * 3 (81. ábra.)

A másik vörös márványkövön meg csak a felirat évszáma maradt meg : 1524.

Hogy ez az évszám, kinek a halála évét jelzi, nem lehet tudni. Arról szó sincs, hogy ez az utóbbi márványkő az előbbivel valamikor egy volt, s így a föntebbi évszám az előbbi felirathoz tartoznék. Hiszen az előbbi sírfeliratban már benne van a „Mil“, vagyis az ezredik év. Miért is nem függhet össze az 1524-es évszámmal. De meg — miként imént említettem — Zathai János még 1529 márcz. 15-én is életben volt.'2 (82. ábra.)

A somogyi Szent-Egyed apátság romjai közül előkerült egy velenczei üvegserleg is, melyet Somogyvár imént elhunyt derék urának, Széchenyi Imre grófnak családja Somogyvárott őriz.

A serleg anyaga vízszinű fújt üveg. Bordás s magas talpon áll, melyből a kehely szép alakulással és lassú átmenettel fejlődik ki öblössé. A serleg kelyhét fölfelé futó bordák tagolják. A serleg felső részét fehér és színes zománcz-pontok több sorban futják körül, a melyek között a pikkelyek három sort alkotnak. A serleg a XV. századból való és velenczei készítmény. (83. ábra.)

Vitya.

Vitya (ma puszta, Somogy vár és Gamás között) remeteségi kápolnája,3 mely Szent Jakab tiszteletére volt avatva, 1226 október 26-ika előtt leégett. Uros pannonhalmi szent-mártoni apát ugyanis a somogyi várjobbágyoktól vásárolt Vitya határában földet, a melyen a Szent-Jakab-kápolnát és e mellett kis kolostort emelt.4 A leégett kápolnát II. Endre intézkedésére a pannonhalmi szent-mártoni apát már 1230-ra ismét fölépítette.5

III. Zala-vármegyében.

Almád.

Almád, hihetőleg a mai Monostor-Apáti,6 Tapolczától északkeletre. A Bold. Szűz tiszteletére szentelt benedekrendi apátsággal. Alapítóját és alapítása idejét nem ismerjük; első nyomára 1222-ben találunk.7

Balázs almádi apát Pösze birtok határában levő földjét 1282-ben eladta s az árát a szerzetesek táplálására, a szegények segítésére és a monostor kijavítására fordította.8

1 Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. I. köt. 440 1.

s U. o.

3 . . . „capellam Sancti Jacobi de Heremo“. (Erdélyi László : A pannonhalmi főapáts. tört. I. 701.) — „capellam Sancti Jacobi in nemore de villa Wicha“. (U. o. I. 711.)

4 1237—1240. „In coenobio Sancti Jacobi, quod wlgo Remete dicitur.“ (Erdélyi László: A pannonhalmi főapáts. tört. I. 786.) — U. o. I. 312 , 313., 314. és 676.

5 U. o. I. 701.

fi Csánki III. 18.

7 1222. „Ecclesie beate virginis Marie de Almád.“ (Fejér: Cod. Dipl. III/I. 326.) — 1249 . . . „abbas et conventus monasterii beate Virginis de Almád“. (Haz. Okm. VI. 50.) — 1256 . . . „ecclesie sancte Marie de Almád“ (Haz. Okm. VII. 59.) — 1272. „Nicolaus abbas ecclesie sancte Marie de Almád et conventus loci eiusdem.“ (Zal. Oki. I 69.)

8 . . . „in alimenta monachorum, subsidium pauperum ac ruentis monasterii fabrice restaura- cionem provide convertisse“. (Wenzel XII. 378.)

A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II . köt. 1. rész. 5. sz.

14