A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 1. Veszprém

A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban.

Rá néhány évre meg arra kéri a pápát, engedje meg egyes kápolnáknak a a kanonoki praebendákhoz csatolását állandóra.

III. Honorius pápa 1225 január 29-én tudatja a veszprémi püspökkel, hogy az egyetemes zsinat határozatát nem akarja megfosztani érvényétől, miért is az eléje terjesztett kérelmet ily alakban hagyja helyben : Ha felötlő szükség vagy az egyház java úgy kívánja, egyes kápolnákat állandóra a kanonoki praebendákhoz csatolhat ugyan, de a kápolna papjának is megfelelő rész maradjon az ily kápolnák jövedelméből.1

Róbert püspök él is a jogával s már 1226 elején így rendelkezik: Egyházmegyéje összes kápolnáit — leszámítva azokat, a melyek valamely méltósághoz1 2 vannak csatolva — egyháza praebendáihoz kapcsolja. A kápolnáknak a tizedből és az adományokból befolyó jövedelmét megfelezi. Az egyik felét a kápolna papja, a másikat meg a káptalan kapja. De mivel a kápolnák papjai az említett jövedelmekből eddig csak a harmadik részt szokták kapni, a többi két rész meg az oltár-igazgatóké (magistri sive rectores) volt, azért elrendelte Róbert püspök, hogy a mit a kápolnáknak alamizsnaként adtak vagy adnak — legyen az juh, ökör, erdő, szántóföld, rét, legelő, halastó (piscina), rabszolga vagy rabszolgáló — egészen az illető egyház papjának, a káplánnak jövedelmez ; kivétel alá a malmok és szőlők esnek, melyeknek tiszta jövedelmén a kápolna papja a káptalannal egyenlően osztozik. A mely jövedelem azután így befolyik, azon a káptalan tagjai egyenlően osztoznak meg ; csak a prépost kap két részt.3 4

A veszprémi püspökök életéből nem egy nevezetes mozzanat maradt ránk. így teszem, a veszprémi püspök Veszprém megyének örökös főispánja.1

Róbert Károly 1313-ban egész Veszprém vármegyét István veszprémi püspöknek adja; ez meg ezért cserébe átengedi a nagyszigeti (Csepel-sziget) tizedeket, a papi negyed leszámításával.5 6

VI. Kelemen pápa István veszprémi püspöknek 1344. szept. 2-án megengedi, hogy egyházmegyéje összes javadalmas papságára egy ízben adót vethessen.0

VI. Kelemen pápa a veszprémi püspöki székre 1345 márcz. 2-án Galhardus de Carceribus csanádi püspököt helyezte át.7 8 9 Nagy Lajos ezt a főpapot Veszprémbe nem akarta elfogadni, mert nem tudott magyarul; pedig a veszprémi püspök a királyné kanczellárja, őt koronázza s a tanácsban az első hely az övé.s Miért is a király arra kérte a pápát, hogy Miklós kalocsai választott érseket, az ő titkárát helyezze át Veszprémbe.

A pápa kéri a királyt, ne tagadja meg beleegyezését. Mert — úgy mond — már ezelőtt is voltak magyarul nem tudó emberek a veszprémi püspöki széken,3 a kik a kanczelláriai teendőkkel a veszprémi prépostot vagy más alkalmas embert bíztak meg.10

1 „. . . de redditibus prebendarum suarum, cum nimium sint, nequeant sustentari.“ (Monumenta Episcopatus Vespr. I. 64.)

2 . . . „que dignitatibus sunt adnexe“. (Mon. Episc. Vespr. I. 68.)

3 Mon. Episc. Vespr. I. 68.

4 1318. (Zal. Oki. I. 146.)

3 Fejér: Cod. Dipl. VIII/V. 87.

6 Mon. Episc. Vespr. II. 104.

7 Mon. Episc. Vespr. II. 109.

8 . . . „linguam ignorantem ungaricam“. (U. o. II. 115.)

9 . . . „in eadem ecclesia fuerunt hactenus episcopi linguam ungaricam ignorantes“. (U. o. II. 115.)

10 U. o. II. 114—115.