A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
1. szakasz. Ős- és ókori nyomok Veszprém körül / Rhé Gyula - Őskori leletek
8 Ős- és ókori nyomok Veszprém körül. származhatott, hanem az edényeket egy kis olajjal elegyített vékony olvasztott fenyőgyanta réteggel vonták be, annak kihűlése után pedig úgy tették' ki a tűz hatásának, hogy a gyantaréteg megszenesedjék.1 Az utóbbi feltevés ellen szól az ezen eljárásnál szükséges anyagoknak sok helyről való hiányzása, a mi az amúgy is körülményes eljárást nehézkessé tette volna, de ellene szól az a tapasztalat is, hogy az edényeken nem mázt, vagy réteges színképződést, hanem a pórusokba erősen beszívódott, ezeket átható színezést találunk. Helyesebb nyomot követ Virchow, a midőn oly eljárást tételez fel, a melyhez minden idegen, sőt némely vidéken csak kereskedés útján hozzáférhető anyag kizárásával, a meglevő primitív eszközök is elégségesek. A fent jelzett jutási lelet összes körülményei egy ma is divó, gyárilag űzött egyszerű eljárás mellett tanúskodnak, a mely az őskor népe előtt is ismeretes lehetett.2 Ennél az eljárásnál a kész, csak égetésre váró anyagot, egy-egy sor szalma- vagdalékkal felváltva, egy tűzálló ládikába rakják, oly módon, hogy az égetendő tárgyak sohase érintkezzenek egymással, vagy az edény falával, hanem mindig szalmatörmelék töltse ki a hézagokat. A megtelt ládát fedővel ellátva betapasztják s hevítésnek teszik ki, miközben a pörkölődő szalmából fejlődő kátrányos és szabaddá vált szénrészecskékkel telt gőzők a ládába rakott anyagot átjárják és már a készítésnél simára munkált felületet valóban márványszerűvé teszik. A fény nem annyira a színezéstől, mint inkább a jó anyaggal történt gondos megmunkálástól, különösen pedig a felső réteg simításától ered, azért találunk az edény anyaga és színezése között mindenkor összefüggést, mert minél jobb anyaggal történt az edény felületének a lesimítása, annál erősebb a fénye is és hogy ehhez gyantás rétegre szükség nincsen, arra a színezetlen, csakis a gondos simítással fényezett őskori edények szolgáltatnak példát. Az ősi eljárásnál a tűzálló ládát az edények betapasztása, vagy valamely földbevájt üreg, melyet befödve, alatta tüzelhettek, vagy mint leletünknél is, valamely nagyobb edény helyettesítette, míg a szalmavagdalékot pelyva, vagy száraz levélhulladék is pótolhatta ; ha ez a hulladék a fenyő vagy más gyantás fák leveleiből származott, misem természetesebb, minthogy a tulajdonképeni színezés felett gyantaréteg is rakódott le. Az előforduló színezési hibák sohasem csíkok alakjában fordulnak elő, mint a hogy a gyantás oldattal való bemázolás nyomán a színhiánynak mutatkozni kellene, hanem folt alakban ; néha az egész edény fél oldala színezetlen, annak bizonyságául, hogy a folt helyét egy szomszédos edény, vagy a tűzálló falazat, vagy valami más akadály, a színezés hatása elől eltakarta. A jutási telep eredeti helye nem az angolkerti fensíkon és dombtetőn volt, hanem annak nyugati domboldalán a hol a tüzelő helyek nyomai, bronztárgyak töredékei s a fent külön említett lelet is volt, valamint a Jutas-puszta mai helyén levő mérsékeltebb magaslatokon, a hol a durvább művű, használatra szánt edények töredéke ma is gyakori. Az angolkerti tető s a szőlőhegy oldala csak temetkezési hely volt, a minek nyomát leletek s a foltonként előforduló díszesebb edénytöredékek ‘ őrzik. 1 Schliemann: Trója 38. lap. s A színezésnek ez a módja a 80-as években a körmöczbányai SriASZNY-féle pipagyárban volt szokásos, a mely gyár, a selmeczivel azonos gyártmányainál, azt hiszem, hogy a selmeczbányai- val azonos eljárást is követ.
