A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig

86

A Balaton és vidéke a történeti korbán.

negyedik napon Veszprémbe érkeznek.1 Innen szerte csatangolva dúlják, pusztítják egész Dunántúlt a Karantán határig, sőt még a határon is becsapnak.1 2 *

Anonymus előadása szerint tehát alig egy hónap alatt meghódolt Árpád győzedelmes hadainak az egész Balatonmellék a német határig s miután előbb már a Ráczföld meghódítása után a magyarok elfoglalták Zágrábot (Zabrag), Pozsegát (Posaga) és Valkót (Vlkou),5 e hadjárat után Árpád ura volt egész Dunántúlnak is a Száváig.

Árpád, a Ménmaróton aratott győzelem után, amikor Zolta (Zsolt) fiát vezérré teszi, Usubuunak Szalók (Zolouka) atyjának Veszprém várát adja minden hozzá- tartózóságával.4

Ebben a tényben nyilvánul a Balatonvidéken a magyarok első települése.

Usubuu tehát letelepedett a Balaton mellett, miután birtokába vette Veszprém várát s a körülötte fekvő vidéket.

Anonymusnak feljegyzései alig múlják felül egy mese értékét, de hitelesebb egykorú adatunk ennél sincs több a magyarok pannoniai hódításairól.

Krónikáink egyébiránt még más településekről is szólnak. Nevezetesen Kézai Simon mester 1289-iki krónikája,5 az 1358-ban írt bécsi,6 az 1462 táján írt pozsonyi,7 az 1473-ban nyomtatásban megjelent budai8 és az 1479-ből ismert dubniczi9 krónikák szerint, Thuróczy10 11 a XV. (1488), Heltai és Székely11 a XVI., Pető12 13 krónikája szerint a XVII. századból : Vérbulcs vezér is a Balaton mellett telepedett le. Ő alapította Bulchent.

Ennyit, semmi többet nem mondanak a krónikák a Balatonvidékről, a vezérek korából, jóllehet a vidék természeti előnyeiből arra lehet következtetni, hogy a Balaton környéke a magyarok első vezérei alatt is éppen oly népes szállóhely volt, mint az előbbi időkben erre elvonult népek alatt.

1 U. o. XLIX. cap.

2 U. o. L. cap.

J U. o. XLIII. cap.

* U. o. Lií. cap.

4 M. Florianus i. m. Vol. II. 73. 1. Magistri Simonis de Kéza : Gesta Hungarorum. Lib. II, cap. I. 19 : „Septimi quidem exercitus Werbulchu dux est dictus. Hinc in Zala circa lacum Bolotum descendisse perhibetur.“ Hevenesi kézirata szerint: „Septimi siquidem exercitus Verbulchu dux est

dictus, hic in Zala circa locum Bolotin descendisse perhibetur“.

6 Ugyanott. Pars L Vol. II. pag. ÍOO et squ. Chronicon pictum Vindobonense. pag. 127. XVIII. „Sextus capitaneus Werbulchu nomen habuit, qui circa Balatun sua thabernacula fixisse probatur.“

7 Ugyanott. Pars L Vol. IV. pag. 24—25. cap. 27. „Sextus Wyr-bulchu qui circa Walatun sua tabernacula fixisse approbatur.“ Sambucusnál 1. II. cap. 1. §. 9.

8 Chronie. Budense „circa Balatun“.

9 M. Florianus: Historiae Hung. Fontes domestici. 1884. Vol. III. Chronicon Dubnicense pag. 31, 35. „Sextus capitaneus Berbulchu nomen habuit, qui circa Balatun sua tabernacula fixisse probatur“.

10 M. Johannis de Thurócz Chronica Hungarorum. Pars II. cap. Vill : „De sexto capitaneo. Sextus capitaneus, Verbulchu nomen habuit, qui circa Palatinum (M. S. habet Balatim, Chron. Budens. Balatun, mihi videtur circa lacum Balaton) sua tabernacula fixisse probatur“. (Scriptores rerum Hung, veteres. J. Schwendtner. 1746. I. 39—291. p.)

11 Tizenhatodik századbeli magyar történetírók. Pest, 1854. I. köt. Heltai Gáspár magyar krónikája. I. rész. 126. hasáb : „Berbulcs az ötödik kapitány lebocsátá magát minden népével a Balaton állóvíz mellett“. U. o. 13. hasáb. Székely István magyar krónikája. C. XIII : „Berbulcs az ötödik

kapitány a Balaton mellett szállá meg“.

13 „V. Verbulcz, Verbócz, Berbulcz avagy Bolcsen, ki a Balaton mellett szállá meg“. P. Spangar ANDRÁS-nál : Magyar krónika stb. Kassa, 1738. 19. 1. — „A hét kapitány közül Berpulcz, (Verbuken) az ötödik, a Balaton mellett szállá meg“. M. Kovács JÁNOS-nál : A magyar krónikának röviden lerajzolt sommája Pethő Gergely munkájából (1660-ból).