A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
7 Földrengések a, Balaton környékén. Csak ez a két adat áll a mai napig rendelkezésemre. Ha nagyobb rengési területtel állanánk szemben, bizonynyal több helyről jelentették volna az akkori hírlapoknak. Nagyon valószínű, hogy teljesen helyi jellegű földrengés volt Veszprémben, a mi annál is inkább lehetséges, mert több ízben volt már itt —• későbbi években is — helyi jellegű feszültségkiváltódás. 1802 nov. vége, „Nálunk is tapasztaltatott egy kevés földrengés, de a' mellv semmi vagy decz. eleje kárt nem okozott; ..." Somogy. Magyar Kurir 5 1803- év. Nr. 5, Pag. 67 közölt Somogy vármegyéből decz. 12.-én kelt levélből, a melyik nov. 17 —decz. 12 közötti érdekes időjárásbeli dolgokról értesít, hogy a levelező földrengést is említ, az az előző hónapi nagyobb erdélyi földrengésekről megjelent hírrel kell, hogy kapcsolatban legyen. Említi LAJOS FERENCZ 1 4 is, de szerinte október havában volt földrengés. 1810 jan. 14. A Magyar Középhegységnek dunántúli csoportjai közül legjellegzeMór. tesebben a móri árkos vetődés alkot határt a Bakony és a Vértes között. A völgy tektonikai jellege különös megerősítést nyert az 1810. évi januárius 14,-i földrengéssel, a melyik számos utórengéseivel egyike volt a Dunántúl legemlékezetesebb földrengéseinek. Részletesen nem térek ki a móri földrengések tárgyalására, mert behatóbban ismertettem KITAIBEL és ToMTSÁNYi-nak az erről megjelent régi munkájukat, 6 valamint egyúttal magam is feldolgoztam.' Tekintettel arra, hogy a móri földrengések határozottan beléesnek a Balaton övébe és igen gyakran épp a Balaton árkánál volt az érezhetőség határa, teljesség miatt röviden itt is közlöm a nyert eredményeket. Először is közlöm KITAIBEL és TOMTSÁNYI érdekes térképét, mint a melyik páratlanul áll — a kort és a felfogást illetőleg — a maga nemében. A gyűjtött adatok szerint az epiczentrum helyének a Vérteshegységben a Csókahegy vidékét vettem: X Grvv E: 18° 15' 20" 'f N: 47° 20' 35" hol a földrengést 9 1/ 2° erősségűnek tételeztem fel. Legalább 9° erősségű földrengés jelentkezett: Mór, Ondód, Bodajk, Csurgó, Guth. Isztimér, Bal inka és Eszénypusztán. A 8°-os izoszeizta magába zárja Császár, Csákberény, Iszkaszentgyörgy, Jásd, Csernye és V cleg községeket. Már nagyobb a 7° erősséggel megrázott terület, melybe : Szend, Csákvár, Várpalota, Zircz és Kisbér beléesnek. A 6°-os izoszeizta északon Környe és Kozma, délkeleten Csősz, délen Vörösberény és Veszprém, nyugaton pedig Ugod által határoltatik. Legalább 5°-nyi erősséget elért a következő helyeken : Győr, Esztergom, Nyék, Martonvásár, Ajka és Sopron. Legbonyolultabb a rengési terület határa. Piztos adatok a következő városokból vannak: Pest-Buda, Kecskemét, Baja, Devecser, Wien, Pozsony és Komárom. A móri földrengés főtörési vonala a móri árok (vagy csatorna) NW—SE irányban húzódik el Kisbér—Székesfehérvár között és teljesen hozzásimul a vidék több ezirányú törésvonalaihoz. „Ezzel párhuzamosan haladnak a Szend, Bokod és Kápolna,
