Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

III. Lapok és folyóiratok

.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' JANKÓ JÁNOS dr.: A balatonmelléki néprajzi tanulmányokról. Fóldr Közi. 1894. 167—174. 1. JENVAY GÉZA : Kisfaludy Sándor emlékszobrának ünnepélyes leleplezése Balaton-Füreden, 1860 június 11. (Adatok Zalamegye történetéhez. 11. 209—225. 1.) JÓKAI MÓR : A magyar Tempevölgye Vasárnapi Újság. 1858. 17—23. Képekkel. JÓZSA LÁSZLÓ : A balatonmenti területek lecsapolása, tekintettel a Balaton vízállására. Mérnök- és Épitészegylet Közlönye, XXXIII. (1899) 271—279. 1. (Válasz Frdö's értekezésére. L. o.) Kimutatja, hogy a Balaton lecsapolását a Siónak 36 kbm. víz levezetésére való átalakításával nem lehet elérni. A Balaton nagyobb lecsapolása a Balaton megkárosítása nélkül lehetetlen ; a somogyi bozótok mentesítése a Balaton vízállásától függetlenül eszközlendó'. JUDD, J. W.: On the origin of Lake Balaton. Geological magazin. London, 1876. I köt. 5—15. 1. A Balaton keletkezését úgy magyarázza, hogy a bakonyi vulkánok kitörését földhorpadás kisérte és ilyen földhorpadás a Balaton teknője. KATONA ANTAL: A Balaton. Athenaeum, 1837. I. 42. Kelén. Budapesti Hirlap 1889. 173. Leírván az új balatoni gőzösöket és ismertetvén a partvidék szépségeit, megjegyzi éles gúnynyal : «Ha a Balatonbu beleeresztenek egy új gőzhajót, az sokkal nagyobb esemény, mint mikor a Quarnervból kifognak egy cápát. Keszthely. Mindenes Gyűjtemény. IV. 1790. 239. Keszthely. Zeitschrift von und für Ungarn. 1802. I. 184. A keszthelyi Helikon. (Sz. J.) Fővárosi Lapok, 1881. 100. A helikoni költői versenyek történeti ismertetése. Keszthelyi Hévíz. Vasárnapi Újság. 1875. 35. A keszthelyi országos gazdasági és földmíves iskola. Magyarország és a Nagyvilág. 1866. 38. (Képekkel.) Kilátás a szigligeti várról Zalában. Ország Tükre. 1862. 26. (Képpel.) Kisfaludy Sándor születési háza és emlékszobra Sümegen. Magyarország és a Nagyvilág. 1870. 23. KOVÁCS DÉNES dr.: A Balatonon. Vasárnapi Újság, 1891. 489—491. 1. (Goró Lajos rajzaival). Az új balatontavi gőzhajózási részvénytársulat új gőzöseinek felavatása alkalmából írja le a Balatont. KULTSÁR ISTVÁN: Tihany. Aurora 1. 1822. Képpel. LIPP VILMOS: Keszthelyvidéki ásatásairól. Archaeologiai Értesítő, 1885. (V.) 231—233. 1. Beszámol a Dobogón, Keszthely melletti sírmezők ásatásairól. Páhokon 1884 végéig összesen 855 sírt ásott föl. A fenéki sírmezőn 300 sírt. LIPP ViLmos: Újabb keszthelyi kutatások. Archaeologiai Értesítő, 1886. 41—43. 1. Lóczi LAJOS: A Balaton régi színlói és terraszai. Földr. Közlemények. 1891. 448—453. 1. Szól a Balatonvidék megindult geologiai kutatásáról a térképekről, és vizsgálatai alapján bebizonyítottnak látja, hogy a Balatonnak hajdan viszonylagosan magasabb vízállása volt Ezeknek legbiztosabb jelzői a színlők a Sz Mihály hegyén, Keszthely mellett. A Balaton tudom, tanulmányozasának eredményei. III. köt. 5. rész. 4