Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
370 Ajakosak, Labiatae. bakonyi part árnyékosabb hegyein md ; a Bd a levele nagyobb is, nem foltos, csaknem kopasz (G. laevigatum L. ?). — L. Orva/a L. Syst. X. 1759, 1099, Khv (SzHW, v. ö. BORB. ÖBZ. 1900, 227). - 771. TflmonTámini PERS. Syn II. 1807, 122, pro var. Galeobdolum vulgaris, a Bd, Kh hegyi erdeiben (G. luteum SzHW, non HUDS.); — var. brachyodontum BORB. Foliis superioribus elongatis ad L. montanum pertinet, differt calyce glabro, dentibus abbreviatis, triangularibus, spinula brevi terminatis, margine ciliolatis. Kelyhe azt a talán régibb közös sajátságot őrizte meg, hogy az ajakosak némely génusza (Mentharum camp a no- et tubocalyces, Ballota nigra és B. foetida) hosszabb- és kurtábbfogú kehelylyel hozza létre fajait. A Bd nyilt helyén ritka, Békás-Megyer, Buda. A havasi L. Galeobdolon glabrescens-t G. BECK, Fl. v. Süd-Bosn. 144 pontosan nem írja le, hogy füvünket vele összehasonlíthatnám. Lehet, a kurtábblevelű L. Galeobdolon-hoz, a mienk a L. montanum-\\oz tartozik, levele szőrös. A G. montanum kelyhe egészen szőrös, a foga áralakú. 772. Leonurus cardiacus L. 584, SzHW, falu és ház környékén md. — 773. L. (Chaiturus) marrubiaster L. 584, Kh (SzHW), Hegymagasi, T ; — var. longifolius BORB. ined., foliis duplo triploque longioribus, basi longe cuneatis; petiolis verticillastra longe superantibus. Mentham parietariaefoliam quodam modo in mentem revocat. A patacsi major környékén Szgl. 774. Galeopsis ladani L. 579, munkált földön Récse, Bakónak (BORB. Term.-r. Fűz. 1893, 68), Kh (SzHW), Vd, Dörgicse és Vászoly közt, Bf (SADL.). — 775. G. eanescens SCHULT . Obs. 1809, 108 (G. angustifolia Aut. Hung., non EHRH.) Kh (SzHW), Vanyarcz, Sf, Ks mezein (BORB. id. h. 67), Vászoly és Dörgicse közt; — var. Balatonensis BORB. Term.-rajzi Fűz. XVII. (1893), 66, Kh (SZENCZY in BRIQUET Monogr. Galeops. 249, sub G. orophila BRIQ., non TIMB.-LAGR.), A, T (BORB. i. h. 66), Vd körül. — 776. G. grandiflora L. Fl. suec. 1755, 204, pro var. G. tetrahit (var. cannabina L. Mant. II. 1771, 411, SzHW; G. speciosa MILL . Diet. 1768, nr. 3), Bakónak és Csapi erdeiben (BORB. 1. c. 69), Kh; — var. glabrata BORB. i. h. 69, a Csapi-hegy erdejében; — var. crenifrons BORB. i. h. 69, u. i.; — var. gynodynama BORB. 70 (var. parviflora KNAF, non LAM.), H árnyékos h. — 777. G. pubescens BESS . Fl. Galic. II. Í809, 27, A völgyében (BORB. i. h. 71), Al, Szgl, Gys, Kh, Tp.; — var. homotricha BORB. i. h. 71, A völgyében; — var. glandidosa RCHB. Pl. Crit. I. 1823, 41, a Bd ritka; — var. setosa SCHUR , En. 1866, 537, Vanyarcz, Bd (BORB. i. h. 72), Al és Gys, Csapi-hegy. — 778. G. tetrahit L. 579, Kh (SzHW); — var. G. silvestris SCHLECHT . Fl. Berol. 1823, 320, Koloska völgyében A. — A dagadtszárú Galeopsis gyakran juhnyájjal terjed, itt ritka, mert a pásztorélet korlátolt. 779. Stachys Germanica L., SADL., SZHW, HAB. 14, mezőn szálonként terjed md; Z.-Sz.-Andrásnál ( PIERS ); puha levelével a nép a sebet borogatja (BORB. TTK. 1897, 437). — 780. X/. silvatica L. 580, SzHW, a bp sűrűbb erdejében, a Csapihegyen; — var. pyenotricha BORB. Magy. orv. és term.-vizsg. Munkálatai XXI. 1881, 313, Vasvárm. növényföldr. 222 (var. tomentosa WAISB., Kőszeg növ. 1891, 88, non GAT.), VB, A, Büdöskút erdejében. — 781. St. palustris L 580, SADL., SZHW, az egész partmelléken ; — var. segetum HAGEN : Chloris Borussica 1820, 218, a sürűbbmolyhos-levelű alak gyakoribb, Kt, Tót-Szent-Pál, Récse, Vd is ; var. Borbásii SABR., in lit. 1891, TTK. 1896, 45. «A typo sat invariabili differt spica florali valde elongata, verticillastris 15—20 composita, floribus obseurius rubris, et foliis anguste lincaribus (non lanceolatis ut in typo), profundius serratis, conspicue petiolatis, 8—12 cm. longis, 1—l 1/. cm. latis.» Al meg a Bd partján, júl., aug. — SABRANSKY növénye Vajnor (Weinern) határából, Pozsonymegyéből való, de terem Budán, a nádorkert környékén, Csepel-Újfalunál (TAUSCHER), Glozsán mellett (SZTEHLO). Internodia rhizomatis tuberoso-incrassata, ut rhizoma quasi moniliforme sit. Internodia rhizomatis X. palustris in campo Rákos haud crassa. — 782. X. annua L. 573, sub Betonica SADL., SZHW, HAB. 17, száraz mezőn, kivált tarlóban md gyakori, Hegymagasinál, Kh ikerlevéllel is. — 783. X. recta L. Mant. I. 1767, 82, SzHW, HAB. 11, 17, SIMK., száraz, sziklás lejtőn, mezőn, réten md ; — var. leiostachys BORB. Budap. növ. 1879, 107, calyce fere glabro (S. glabiata SIMK. Erdély
