Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
36 A rügye zés és sarjadzás töniéntelensége. leválni nem tud, az élő fatörzszsel szoros kapcsolatban marad, hacsak levágva mesterségesen külön nem szaporítjuk. Az ág helyén keletkező sarjnak a természet a leválását biztosította, s a szaporodását vele megkönnyítette. Minden újabb ág a megújulás kezdete, de az elágazás, valamint az anyatesttel való maradandóbb kapcsolat a végtelenségig nem mehet, a sok ág az anyatestet végkép kimerítené, ha a sok ág egy tövön maradna. Ezért kellett bizonyos ágakat kisebbre szabni, sarjjá vagy virággá alakítani, hogy az újabb rész az anyatesttől annál könnyebben elszakadhasson. A szétválást az anyatest régijének pusztulása, valamint termékenyítéssel a fogantató plazma is elősegíti. A vízi sarj kifejlődése és önállósodása után az anya gyakran elpusztul. A vízi füvet a szárazföldi fű és kóró fölött a természet előnyben részesítette, mert az utóbbiak közt a könnyű és tetemes gyarapodás sarjadzás útján, nagy számukhoz képest, ritkább eset. A vízi rügynek és sarjnak bőséges alkotásáról a természet kellően gondoskodik: a földbeli tagból (tőrügy, tősarj) vagy a szárból, a levél tövéből, ritkán a felszínéből (Cardamine pratensis), sőt a virág helyén is fakad. A tősarj meg a törzs romladozó száron támad, egy ideig rajta növekszik, nyár végén vagy őszkor a szár darabjaival úszkál a vizén, azután a fenékre leszáll s ott meggyökeresedik. Mind a kétfajú hínárunk rendes megújhodása (megifjodása). Tapolczán a Potaniogeton fluitans-on 1896. augusztus 2-án már jókora hegyes rügy volt, s a megnyúlt czikkel távolodott el az anyaszártól. Szép rügyezést és sarjképződést láttam a Myriophyllum verticillatum L. var. intermedium KOCH fajtán (Vésztő, Ó-Budán, a Rómaifürdőnél, Tápió-Szele), valamint a M. pectinatum DC.-n (Brassó) is. Fenék (Keszthely), az Angyalmező (Budapest), valamint Kis-Várda (gyüjté LATZEL) mocsaras rétjén a Cardamine dentata, kivált a var. aspera levele tövében vaskosabb levelesedő, gyakran szőrös sarj képződik, már mint leveles kis hajtas esik róla le és a földben meggyökeresedik (var. piolifera). Ezt a kakuktormát itt bogár bántja, gyakran az egész levelét leeszi, Soroksáron (a Csepel partján) pedig az ilyen Cardamine virága teljesedik vagy a termője többfélekép korcsosodik, úgy hogy a magvazás gyakran meghiusul. Szükséges tehát, hogy a faját az anyatestről leváló sarjakkal tartsa föl. Szép módja az őskorból öröklött megújulásnak. A sarjhajtást, mint nagyobblevelű ágacskát látni az anyatesten A rendes ág magamagá12. ábra. Az istenbúza vagy búzacső (Ranunculus ficarius) sarjadzó, később leváló s a földben növekedő rügye a), b) a levél tövében. Új növény lesz belőle. sarja között, a helyzeten kívül, más különbség nincs. Egyik is, meg a másik is inda módjára kezd a szárból vagy a hínár földbeli taraczkjából növekedni, úgy hogy a sarj vagy ennek a rügye egy czikk végén távolodik el az anyaszártól vagy a taraczktól, s a czikk a végrügyének megnyúlásából a tó fenekén új taraczkká növekedhetik, bütyökjeiből pedig felfelé leveles hajtásokat bocsát. A tó fenekére leszálló sarj vagy csíranövényke a termékeny iszapban biztosságban marad, kitelel, vagy még telelés előtt zavartalanul növekedhetik. A hínárféle füvek szárának a sarja a faj megifjítója is lehet, fia a sarj a
