Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
338 Fűzfafélék, Salicaceae. Barlangófélék. Salsolaceae. purpurea) A völgyeiben; — X. subthermalis BORB. exsicc. (Salix sordida KERN. Verhandl. zool.-botan. Gesellsch. 1860, 257, non SCHLEICH , ex SER. ESS. Saul. 1815, 65, nec EORB.) foliis obovato-lanceolatis, reticulatis rugosisque tomento subfoliari magis persistente differt (Ó-Buda), X. Pontederana WILLD. Sp. pl. IV. 661 autem, ex Pontederae citatione (Compend. 148, 149) : «S. pumila alpina nigricans, folio elaeagnino serrato» et statione alpina (Mont cenis) omnino diversa arbuscula est. — 379. X. irreflexa BORB . Kert 1899, 12 (S. cinerea X rosmarinifolia), Salici subsericeae DÖLL. Fl. Bad. II. 1859, 517 (S. cinereo-repens WIMM .) affinis quidem, sed fere eadem ratione ac X. rosmarinifolia a X. repente diversa. Folia angustiora, superne parum latiora, obverse vei simpliciter lanceolata, inferne angustiora cuneataque, acuta vel breviter acuminata, apice non reflexo (in X. subsericea, more X. repentis parum reflexo), margine integro vel serrulato, iuniora utrinque pubescentia, demum glabrata, subtus more Salicis purpureae glaucescentia, nonnulla praeterea etiam violascentia. Amenta illis X. cinereaé similiora, sed paulo minora, praesertim angustiora, stylus distinctus. Notis ceteris S. subsericeae aut X. cinerea-rcpcnti congruens esse videtur. Sf homokján, Aquincum rétjein, Kőszegen és Rohonczon is. — X. irreflexa a X. rosmarinifolia habitum humilem repentemque atque organa illis X. cinereae minora, nec non colorem pro parte habet, illi ceterum minus similis. Magis X. cineream in mentem revocat, a qua differt organis minoribus, foliis tenuibus, pube eorum laxa tenui, ramis demum glabratis, origine hybrida etc. — X. Dannbialis BORB. Kert 1899, 12 (S. rosmarinifolia X caprea) ex insula Csepel prope Soroksár, foliis ovato-lanceolatis, nonnullis turionum X. capream in mentem revocantibus, supra virescentibus pubescentibusque, subtus sericeo-incanis, superne angustioribus, acutis acuminatisque etc. a X. irreflexa diversa. — 380. X. caprea L. 1020, Kh (SzHW), a Bd tetején elég, a partján is, AI, de Bg, Fd, Sf és Tp körül is, a Csapi-hegyen. A Badacsonyon barkájának ellombosodásából csaknem olyan nagy levelek lesznek, a minők az ágak levele. Gubacsa: Cecidomyia rosaria Lw., C. capreae WINN.; — var. orbiculata KERN. Verhandl. zool.-botan. Gesellsch. 1860, 248 (var. rotundifolia Ser. Ess. 17, non WILLD. nec TRAUTW.), a Bd. — 381. X. Reichardtii KERN. NiederÖst. Weiden 1860, 249 (S. cinerea X caprea), a Bd tetején ritka. — 382. X. rosmarinifolia L., Sp. pl. í. 1753, 1020, a «foliis integerrimis, lanceolato-linearibus, strictis sessilibus, subtus tomentosis», valamint «X. huniilis angustifolia BAUH., Pinax 474» X. humilis repens angustifolia LOB. IC. 2, 137 szerint = X. angustifolia WULF . Kh (SzHW), Sf homokgátján bőven, Vd, Tp körül. Sümegen ( KIT . mspt. Fol. Lat. 3061) ; — var. argyrotricha BORB. Erdész. Lap. 1887, 236, Sf homokján ritka ; — var. pratensis HOST . Sal. 1828, 15, a széleslevelű eltérés, de belőle keskenylevelű virágzó vessző is sarjadzik, Sf homokján. — AS. rosmarinifolia levele visszáján, Vindornyalak körül, apró laposas, magforma gubacs képződik. 383. Populus alba L. 1034, SzHW, md. — 384. P. canescens AIT . Hort. Kew. III. 1789, 405, pro var., Kh (SzHW), Sf, Diplosis globuli RÜBS. és Phytoptus populi NAL. gubacscsal (SZÉPL.). — 385. P. trcmula L. 1034, SzHW, erdőben elszórva a bp, a Bd partján is. Rajta is él a Phytoptus v. Ratoneus populi KIRCHN.; — var. villosa LÁNG, Syll. soc. Ratisb. I. 1824, 185, a Bd. — 386. P. nigra L. 1034, SzIIW, leginkább ültetik, Sf homokján, Phyllocoptes populinus NAL. gubacscsal (SZÉPL.). P. Italica DUROI, Wilde Baumz. II. 1772, 141 (P. nova WINTEKL 1788; P. dilatata AIT. 1789, SzHW; P. pyramidalis Roz. 1790, SzHW, ültetik; P. Pannonica KIT . in BESS . En. 1822, 38 nevű cserje alakja Sf Pemphigus bursarius L. (HORVÁTH G.) nevű gubacscsal tele van. 31. család. Barlangé félék, Salsolaceae. A sós és gazos hely, házkörnyék növényzete. 387. Salicornia hcrbacea L. 3, Fokszabadi sós h. (KIT. Add. 53). Atriplex hor tense L. 1053, SzHW, főzeléknek termesztik, néhol (Kh) elvadul. 388. Atriplex novum WINTERL, Index 1788 (A. nitens SCHKUHR, Handb., 1803, 541, SzHW, A. acuminatum W. KIT. SZHW), gazos h., Kh, Bf (SIGM. 47), A, Ks. —
