Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
52 Britannica, Epilobium adnatum, E. parviflorum, Potentilla supina, P. reptans, Trifolium fragiferum, Mentha Pulegium stb. telepszik meg. Egyáltalában csodálni kell, hogy a Balatonnak a parttól messzire terjedő sikér vizében a növényzet csekély, ennek következtében a part sem könnyen mocsarasodhatik el. A keszthelyi meg a révfülöpi part vizében az Amblystegium riparium moha is nő. Említésre méltó az is, hogy a Balatonnál a káka (itt csuhu) meg a gyékény (itt káka) nem sok. A halásznép Balaton-Füred környékén jól tudja, hogy az ő kákájok (Typha) a nádasnak csak némely helyen terem. Sok káka van a kövesdi Kereked-öböl vízszélén. A Balaton hínárja alatt gyanítgatott Elodea-nak (Wasserpest, átokhínár), valamint a tőzegmohának (Sphagnum) a tó környékén nyoma sincs. 1 Az átokhínár nem nagyon régen már hazánkban (Kis Barkócz, 2 Pozsony, 3 Budapest, 4 Soroksár, Csepelsziget, Aranyos-Maróth 5) is fölütötte a tanyáját, de a mi vizeink, úgy tapasztaljuk, a németországi vizek eme pestisének nem nagyon kedvezhetnek, mert kártevő módjára épen nem szaporodik, sőt néhol (Soroksár) el is pusztúl. A Balaton víztükrére tehát bátran mondhatjuk, hogy nagyon tiszta, a fürdést tekintve nagy kincs rejlik benne. Helyenkint a kétféle hínár a pirosas (Myriophyllum) és barna (Potamogeton) csoportja bukkan elő, de — aesthetikailag tekintve — a hínárkoszorús víztükör gyönyörűségéből csak valami keveset se bir lerontani. A Balaton vizének virágzó (phanerogam) növényzete, mint látjuk, kevés és kevésféle, a Balatont rózsásnak vagy virágosnak a szó szoros értelme szerint nem mondhatjuk. Botanikailag ítélve tehát a Balaton vizét, szabad szemmel felismerhető növényeiről fogyatékosnak kell mondanunk, s a vízi növények változatosságának hiánya ellen kell panaszkodnunk. Csak a kétféle hínár, de nagy masszájával pótolja más kisebb tavunk vízi virágait. A Zala-folyó meg a Kis-Balaton növényzete. Több és nevezetesebb virít a Zala vizében, mely Keszthely vidékén a Balatont a Kis-Balatonnal csatorna módjára foglalja össze. Változatosabb a sekélyvizű KisBalatonnak vízi vegetatiója is. A körülfogó nádas szélében Sagittaria sagittacfolia (nyilfű), Alisma Plantago, Nymphaea alba (tündérrózsa), Nuphar luteum (habrózsa), Hydrocliaris morsus ranae (pontypénzlevelű-fü vagy békatutaj), Ocnanthe phellandrii, Butomus umbellatus (virágos káka), Scirpus lacustris (csuhu), Typha latifolia és 7". angustifolia (gyékény), a Glyceria aquatica v. spectabilis (fodorsás, itt csíksás), a Rumex hydrolapathi (vízi lósóska), Sium latifolium, Roripa amphibia (kányafű), — a Zala vizében a balatoni két hínár, Ceratophyllum demersum (jun. 15., borzhínár), később a tengeri tündérhínár, a Naias marina is bőven előtűnik (júl 31.), ugyanekkor a fenekén horgonyzó istennyila, bökős hínár vagyis súlyom is virágzik és gyümölcsözik. Itt-ott az Utricularia vulgaris L. (sárga hinárvirág), a Potamogeton fluitans, Polygonum amphibium var. fluitans, négyféle békalencsénk (Lcmna 1 BOKBAS V.: Österr. Botan. Zeitschr. 1892. 145. . 2 «Átokhínár fenyegeti tavainkat», Tanáregyesület Közlönye 1882/3 185—88, továbbá Földmívelési Érdekeink 1883. 90—91. old. 3 SCHILLER ZSIGM. : Oesterr. Botan. Zeitschr. 1884. p. 74. 4 SCHILBERSZKY : Természettudom. Közi. 1891. 372. old. 5 Gyüjté MOESZ GUSZTÁV (Természettudom. Közi. 1893. 51., Barsi Ellenőr 1894. 35. szám).
