Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
268 A termőhely megváltozása. aljában összehalmozódó mészmálladékon és poriadékon még gyakoribb és erőteljesebb, mint fent a szikla hasadékában. A hegyről leragadott fűnek ez veszte is lehetett, mert az erdőalakítás meg a szőllőtermelés megsemmisíthette. Az Iris nova-nak (/. arenaria, 52. ábra) Budán a hely romlott, ma itt nem lelni, csak Pilis-Csaba felé maradt fel. A Rákoson még elég gyakori, bár ezreinek (1869 — 74) temetője fölött a vágóhíd épült. Ez a kiváló homokföldi Iris a Balaton déli részén s homokon sehol sem nő, de Gyenes Szénahordó völgyében, a sziklákporában, ugyanazok közt a társnövények között nyílik, a mely fűszövedékben a Rákoson. Ilyen növény továbbá Gyenes völgyeiben és hegyein, kivált a SzoroshadV ban : a Helichrysum arenarium, Gypsophila arenaria, Viola arenaria, Dianthus sero\ \ \ tinus, Thymus Marschallianus, Th. collinus, Helianthemum pustarum, az árvalányhaj, v \ \ Achillea setacea, A. Pannonica, Pollima, Saxifraga bulbifera, Carex stenophylla stb. x a Thalictrum aquilegifolium, Gypsophila Hungarica stb. Keszthely Gyötrösén, mint másutt kiváló homoki fű. így maradt hegyi fű az Orobanche arenaria meg a Polycnemum Heuffelii Kenesén, a hazánkban csak homoksíkságról ismeretes Linum glabrescens Sümeg körűi. Ennek a tanúlságos jelenségnek megvilágosítása kedvéért más meggyőző hazai példát is idézünk megegyező vidékről. Az Alyssum tortuosum és Festuca vaginaia ma a szentiváni hegyen meg a Rákos mezején bujálkodik, ide, mint másodhelyre a hegyről ereszkedett le, s elszaporodott. A balatoni völgyekből meg a v. budai hegyekről valószínűleg kipusztúlt. A Hieracium echioides meg a Gypsophila arenaria Budán hasonló sorsra juthatott, ellenben a Csíki hegyen még fennmaradt. -^.A Balatonnál az előbbi a déli partra átszármazott. Az Astragalus exscapus néhány töve végpusztulásának a Zugligetben, s az Oxytropis pilosd-énak Farkasrét fölött szemtanúja voltam. Amaz a Rákoson, emez Csepele homokján még terem, de az utóbbi Gánócz körűi pusztuló félben van. A Balatonnál csak a hegyen maradó növény továbbá a Festuca glauca, F. pallens, Carex nitida, Allium moschatum (1879. őszén még István-telke dombján sok volt, ma szőllő terem a helyén), Solidago virga aurea, Seseli leucosper• mum, Aethionema, Alsine setacea, A. fasciculata, Cirsium Pannonicum, Potentilla Sadleri, P. Lócyana, Galium Austriacum, Cytisus leucotrichus, C. aggregaius stb. V A hegyen és dombokon vagy csak homokon termő füveket a 265. old. említettük. A hegyi és rónasági termőhely közössége némelykor a Balatonmellék terjedelmén jóval túlér, pl. az Alsine viscosa Gyenes völgyeiben, Üröm és Boros-Jenő fölött meg a Duna-Tisza közén, Kakucs és Új-Hartyán közt. — Az Ajuga Laxf manni a Balaton északkeleti részén meg a monori erdőben. — A Sternbcrgia col\ chiciflora a bakonyi parton, Budán és Békás-Megyer hegyén, valamint Békésvármegye homokos vidékén (Csorvás, gy. THAISZ). ROCHEL szerint valamikor még a Rákoson is. — A Helianthemum pustarum Keszthely Gyötrös nevű s kiválóan pusztai növényeket tápláló hegyén, valamint Sz.-Király és Vörös-Berény szikláin épp oly jellemzőtermetű, mint a Rákoson; keskenylevelű, apróbbvirágú, mint más hegyi testvérfaja, de mind a három helyen nagyon pusztúl. — A Daphne cnet 0"'um Keszthely porladozó kopasz tetőin, de Nyírség homokján is bőven. 1 — A Scabiosa suaveolens kopaszabb alakjával az ősmészen, a szőrösebb Sc. canescens 1 BORBÁS V.: A havasi rózsák helyettesítője Alföldünk homokján. Erdész. Lapok, 1886.
