Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A sziklanem növényzete. talajnemen, a melyen a vegetatió is jobban keveredik. Mégis nekem a földrajzi elterjedést tekintve más tapasztalataim is vannak. A Nagy- és Kis-Somló, a Hercseg és Ságh hegyén én nem saját bazalt flórát, hanem a magyarföldi vegetatió terjedését, a Badacsony bazaltján a vidék mésznövényzetét láttam. Ellenben a vasvármegyei mészégetők (Léka, Szénégető, Rogasócz) keveredett mésztalaján nem az a jellemzetes meszesföldi flóra díszlik, a mely a Balatonmellék erdőtlen lejtőin, s tovább Budapest és Eger felé, hanem épen oly jellemezhetetlen keveredés, a minő másutt a munkált vidék regiójában terem. Még az aacheni Viola calaniiuaria-xó\ sem hiszem, hogy határozottan gálma szülöttje. Én Sziléziának más helyéről és talajáról is ismerem. 1 Sőt hogy valamely szikla füve más sziklán morfologiai bélyegét változtatná, a tapasztalás eddig nem igazolta, csak annyira, hogy talán rajta satnyább, kevesebbvirágú avagy erőteljesebb, ágasabb, részei nagyobbak és nagyobb számúak, szőrösebbek vagy kopaszabbak, a mi nem alakváltoztatás. Én a bélyeg változtatását vagyis inkább megosztását csak a most képződő fajvegyüléken látom, a mi a sziklanemtől független. Több talajjelző vagyis csak egyféle sziklán élő növényről a természetből, valamint a kísérletekből 2 vett tapasztalás is azt igazolja, hogy, ha korlátoltabban is, de más sziklán is megél. Minthogy az ilyen növény rendesen valamely régibb szikla hasadékában gyökeredzik s a száma az ismereteink bővülésével kevesbedik, az élők közt kétségtelenül a legrégibbnek kell tekintenünk, mely saját szikláján kívül, egyéb helyen és állapot közt nem tud alkalmazkodni, régi életmódját tehát csak ama sziklákon tudja folytatni, azért a melyik fű vagy fa ma csak szerpentinen, mészen, palán stb. nő, valószínűleg azon a sziklán és annak régi természeti állapota között keletkezett, alig hihető, hogy eredetileg másutt termett volna. Régi sziklájához szokott, szervei e szerint formálódtak, egész élete vele forradt össze, tőle elmozdulni s más sziklák körül uralkodó természeti viszonyokhoz alakulni és alkalmazkodni nem bírt. Az ősszikla az ilyen régi füveinek az eredeti életkellékét, az ősi állapotot és a kellő védelmet is megőrizte. 3 Itt gyökeredzik a faj keletkezésének egy-egy rejtvénye abból az ősidőből, midőn valamely egykorú és egynemű sziklát egyenletesebb és egyezőbb-szervezetű fű borított. A szerpentin, a mészhegység flórája egy-egy — mindenesetre módosult — képe az ősi vegetatiónak, más korban, más klíma hatása alatt keletkezett. E szerint a sziklának chemiai és fizikai sajátságán kívül a sziklának a kora, a melyből a fű napjainkig fennmaradt, szintén határoz és dönt, ha nem is mint táplálék, a növény életében. Ez a földrajzi elterjedést tekintve is helyes. A helyhez kötöttség annál inkább megőrződhetett, mert az őskori sziklák a közlekedés útján kívül, magasabb vidéken vagy épen a havasok közt vannak, őskori növényei pedig nem olyan szervezetűek, hogy könnyen elhurczolódhatnának (Seseli leucospennuvi, Ferula Sadleriana, bennszülött havasi Saxifragá-k), vagy eredeti helyűkről kimozdulván, másutt a fejlődésükre szükséges helyet és védelmet meg nem találják (Asplenium Forsteri, A.fallax), ezért bizonyos helyen endemikusok maradhattak. E magyarázatunk természetesen nem dönti meg, hogy egyik növény inkább 1 K OCH : Synopsis, III. kiad. 1890. 216. old. Pótfüzetek, 1898. 66. old. 2 V. ö. H. HOFFMANN: Untersuchungen zur Klima- und Bodenkunde mit Rücksicht auf die Vegetation; Botan Zeitung 1865. Beilage p. 87. — SCHIMPER: Pflanzengeographie, 111. stb. old. — KERNER: Pflanzenleben, II. 1891. 490—91. old. 3 V. ó. A szerpentinszirti bodorka; Pótfüzetek 1898. 65—73. old. A Balaton tudom, tanulmáyozásának erdményei. II köt. 2. rész, 2. szakasz. 17
