Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A Balatonmellék sajátvidéki növényei. 211 Dictamnus albus, var. levistylus, itt délnyugatra szőrösbibeszálú. *Tribulus orientális, helyettesítője másutt, már a temesi homokon is, a Tr. terrester. *Potentilla Sadleri, helyettesitője Lengyelországban a P. canescens (lásd az I. tábl.). * » Kerneri, a P. adscendenssel itt találkozik. * » Lócyana (II. tábl.), helyettesitője észak felé a P. Wiemanniana meg a P. collina. » argentea var. subpectinata, a tőalakkal itt találkozik. * » Balatonensis, helyette Horvátországban a P. semiargentea támadt. * » leucotricha, másutt a P. pilosa meg a P. recta más eltérései keletkeztek. Medicago varia var. adenocarpa. — Orobus tristis itt a tőalakkal (O. niger) vegyest nő. A vízi és parti endemismust lásd a 85. és 120., 149. old. Túl-a-Dunán endemismusát kiegészítve, a Mecsek csoportnak aligha van más bennszülöttje, mint a Balaton mellékének; pontosabban kellene kutatni. Van több délkeleti és kétségtelen mediterrán polgára (lásd a 198. old.). A Bakonynak nincs bennszülöttje, legfeljebb az, a mely a balatoni lejtőkön-pterem. Ellenben a nyugati flóraválasztékon túl, a Vütömhegycsoportban egész másjellemű havasaljai növényzet (flora Norica seu subalpina) virul sok olyan fajjal, a mely a határvonalon innen az országban keletfelé nem terjed. E vidék növényzete a Balatonmell ékétől is merőben különbözik, s egész más bennszülöttje maradt fel. Ilyen az Euphrasia perincisa, Sempervivum adenopliorum, Thlaspi Goesingense, Potentilla serpentini, több rózsa és szederbokor stb. 1 inkább norikumi typusok. Florisztikailag ismert más alföldi vármegyével a Balatonmellék endemismusát összehasonlítani azért meg nem felelő, mert Békésvármegyében a sziki {Rumex pseudonatronatus, Trifolium angulatum), Temesvármegyében a homoki növény (Mattia umbellata) az endemikus, a minőnek a Balaton körül természetszerű helye nincs. XXXIX. FEJEZET. TRÓPUSI EREKLYÉK A BALATONMELLÉK ÉLŐ FLÓRÁJÁBAN. A másodkornak kréta-időszakában, a tropikus klímának tetemes változásai következtében, Európában a vegetatiónak egyenletessége mind inkább felbomlott, a trópusi növény jobban tünedezett, délre vonult s a nyomában szubtropikus, azután mérsékelt-övi sarjadzott, mely, ha ősi jelleméből veszített is, de bizonyos tropikus sajátságokat és bélyeget mégis megőrzött. A Balatonmellék őskori flórája a geológia első és másodkora elejére vissza nem vezethető; valóbbszinű, hogy abban a korban a Balatonvidék fölött tengervíz volt; igazi tropikus vegetatiója tehát nem is volt. A trópusi meg a középeurópai és mediterrán növények rokonsága nincs tökéletesen megszakadva, a visszavonulásnak, átformálódásnak és eltörpülésnek fölismerhető nyomai maradtak. A Balaton körül is, a flóra alkotó elemei között elég olyan faj van, mely a vidék, hazánk, sőt Közép-Európa növényzetéből termetével, szervezetével vagy más bélyegével nagyon kirí, legfeljebb mint mindennapi megszokott marad figyelmen kívül előttünk. Ilyen pl. a nád, a borostyán, komló, a fagyöngy, több örökzöld növény stb., mely systematikai rokonságát tekintve is, árván szakadva, rendesen fajrokonság nélkül, egy vagy kevés fajával él Európa hegyein. Ellenben teljesen 1 V. ö. még Vasvárm. növényföldrajza 70—71. old. 14*
