A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Staub Móricz - Bernátsky Jenő: A Balaton-vidéki növényfenologiai megfigyelések eredményei
A Balaton-vidéki növény fenol ogiai megfigyelések e redményei . t Veszprém: PATZL JENŐ főerd. Körmend: TURCSÁNYI. Dunapentele: VVEISZ J. Szt.-Gottliárd: LEWANDERSZKY FR. Balatonfüred: KANOVICS GY., Erzsébet-szeretetház igazgató. Zalaegerszeg: HANGAY GÉZA erdőm. Tapolcza: MÁRTON S. főerdész és SZVATY BÉLA. Város-Hidvég: VISNYOVSZKY A. Somogy-Karád: CSÍK GYULA főerdész; PINTÉR J. és HIRSCH R. erdőőr. Kéthely: HUCHTHAUSEN V. Nagykanizsa: LUMNITZER BÉLA, PINTÉR E. tanár. Csáktornya: ALSZEGHY A. tanító. Kaposvár: FÁS GYULA főerdész és PÉTER JÁNOS. Szálka: MAYER K. Pécs: LOLLOK J. főerdész, WERNBERGER B. bányah., SUHA R. I. A tél. A Dunántúlon a hideg és enyhe telek majdnem arányosan váltakoznak egymással. Az igazi téli nyugalom képét csak a hideg telek adják. A hőmérsék többnyire olyan alacsony, hogy a földfeletti szervek vagy elhalnak vagy nyugodnak s a föld egy bizonyos mély rétegig megfagy, úgy hogy a gyengébb gyökérzetű növényekteljesen elpusztulnak s csak kitartóbb, valamint igen mély gyökérzetű növények telelhetnek át. Azonkívül majd hosszabb, majd rövidebb ideig hólepel takarja a földet, ami szintén a vegetáczió nyugalmát fokozza. Máskép áll a dolog az enyhe telekben, különösen az olyen enyhe teleken, mint a minő az 1872/3-ik évbeli volt. „Az ilyen telekben nem áll be feltétlen nyugalom ; a mult év ősze és a jövő év tavasza között nem szakad meg a kapcsolat és nézetem az, hogy az ilyen telek vegetáczióbeli jelenségeit különös figyelemmel kellene kisérni, mert az idevonatkozó adatokat alkalmatosaknak vélem arra, hogy a növények vándorlásába és elterjedésébe mélyebb betekintést nyerhessünk. Rendkívül sajnálom, hogy a Dunántúlról az említett nevezetes télre nézve csak Budapestre vonatkozólag vannak adataink, melyeket akkor magam gyűjtöttem, de részben egynéhány szaktársnak is köszönök." Ezen egy egész vidékre kiterjeszkedő tanulmány teljes volta kedvéért nem találom fölöslegesnek az ide vonatkozó följegyzéseket e helyen újból közölni: * Az 1872 ik év őszének rendkívül enyhe időjárása és mértékletes nedvességi viszonyai fölötte kedvező befolyással voltak a növényzetre. Szept. 16-án másodszor virágoztak: Aesculus Hippocastanum L., Anemone Pulsatilla L., A. silvestris L.; az észlelés helyén harmadízben virágzott október 26-án: Taraxacum officinale WIGG. ; Pyrits Malus L. második gyümölcsét láttam okt. 20-án; másodszor virágoztak még: Cornus sanguinea L.PE.** nov. 18-án és Rosa centifolia L. ±E. nov. 19 én. DR. SIMONKAI LAJOS úr pedig a következőt közölte velem : „Okt. 26-án a Hárshegyen virítottak és ép zöld állapotban voltak: Sonchus oleraceus L., 5. asper VILL., Lactuca viminea PRESL. Taraxacum serotinum SAUL., Linosyris vulgaris CASS., Crepis rlioeadifolia M. A B., Picris hieracioides L., * A Meteorologiai Intézet Évkönyvei. II. köt. 1872. 102. 1. és III. köt. 1873. 100. 1. + napos, + félig napos, félig árnyékos, — árnyékos helyet jelent és pedig az égtáj szerint E. S. W. N.
