A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege

98 4 Balaton jege. szélbarázdáknak legmélyebb helyei vannak. A legmélyebb részeken, amelyeket a rajzon bevonalkáztam, már olyan vékony a hó, hogy a sötét színíí jég átsötétedik. Ez a különös alakzat régen összehordott, megkeménykedett, lapos buczkákon volt látható, amelyek szigetszerűen álltak ki a környező, hómentes, tiszta jégből. Amikor az elsőt láttam, azt hittem valami deformált lábnyomok, de aztán, amikor minden régi buczka ilyenekkel volt ellepve, meg kellett győződnöm, hogy ez természetes képződmény, amelynek nem lehet más magyarázata, minthogy valami korábban árkosán kifútt területre később rendetlen fodrok halmo118. ábra. Elliptikus mélyedések alakjában történt kifuvások kemény hóban (1903 januárius). A helyen a magasságkülönbség 15 cm., zódtak s így a két egymást keresztező gerinezrendszer legmélyebb részeiben lazább maradt a hó, mint a magasabbakon. A dolog azonban koránt sincsen megfejtve. A felhalmozódás és a kifuvás váltakozása az alakzatok elhelyezkedésében főleg azt a jellemző különbséget tanúsítja, hogy a felhalmozódás formáinak meredek oldala a széltől elfordult oldalon van, míg a kifuvás formáinak meredek oldala mindig a szél felé fordult, a széllel szembe lejtő oldal. A felhalmozódás formáin finom rétegzést nem látunk, míg a kifuvás formáin ezek mindig feltűnnek. Ugyanez áll a nedvességgel megkötött futóhomokra nézve is. A felhalmozódás formái a széltől elfordult lejtőn meredekek, a kifuvás formái, nedves homokban, a széllel szemben álló oldalon meredekek. Az utóbbiakon éppen olyan finom rétegzést látunk, mint a havon.