A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
46 A hőmérséklet. hőmérséklete szerint: akkor még az átlagos évszakonkinti közepeken is ki kellene tűnnie a különbségnek. llyformán tehát reánk nézve a fentebbi táblázat feleslegessé vált ? Éppen nem; mert czélom nemcsak az, hogy folyvást csak a Balatonnak a vidékre gyakorolt hatását kutassam, hanem hogy a Balatonvidék éghajlatának lehetőleg hű képét adjam. Ezen szempontból pedig a fentebbi táblázat nemcsak a Balaton vidékére, hanem az egész Dunántúlra nézve egy érdekes vonást tüntet fel. A tavaszi és őszi hőmérsékleti viszonyok egymáshoz arányítva két részre osztják a Dunántúlt: az egyik csoportban Zala-Egerszegen, Csáktornyán és Nagy-Kanizsán — tehát épen a Balaton vidékének közelében — tavaszszal nagyobb a hőmérséklet, mint őszszel; a másik csoportba tartozik a Dunántúl többi része nagyobb őszi, mint tavaszi hőmérséklettel. Ennek megfelelőleg az utóbbi helyeken legkisebb különbség van a tavasz és nyár, legnagyobb a tél és tavasz közötti hőmérsékletben; az utóbbi helyeken pedig legkisebb a különbség nyár és ősz, legnagyobb ősz és tél között. Budapest az előbbi, Kalocsa az utóbbi typushoz tartozik. A Dunántúl délnyugoti felében az őszi kisebb hőmérsékletnek valószínűleg az itt uralkodó őszi esőzésben van az oka. A nyári és téli közepes hőmérséklet közötti különbség legkisebb Kőszegen, Magyar-Óvárott és Pannonhalmán, tehát a Dunántúl északi hidegebb részében és Balaton-Füreden. A következőkben a hőmérséklet évi menetét fogjuk látni hónapról hónapra és az úgynevezett periodikus közepes évi ingadozást, azaz a legmelegebb és leghidegebb hónapok hőmérséklete közötti különbséget. A hónapok közül négyet külön-külön is fogok ismertetni: januárt és júliust, mint a két legszélsőbb jellegű hónapot, a melyekről hasonló munkákban rendesen szokták az izotermákat készíteni; októbert és novembert pedig azért, mert ezen munka különleges czéljának legjobban megfelelnek, azaz a Balatonnak a vidékre gyakorolt hatását havi középben is legjobban mutatják. Ugyancsak a hőmérsékletnek ezen havi eloszlását és évi periodikus menetét mutatják rajzban a 45—51. ábrák, melyeknek mindegyikén két-két állomás hőmérsékleti viszonyait tüntettem fel, olyformán csoportosítván az állomásokat, hogy a balatonmelléki állomásokhoz egy-egy a Dunántúl délnyugati felén fekvő állomást, a Balatontól délre fekvő állomásokhoz pedig egy-egy tőle észak-északnyugotra fekvő állomást kapcsoltam, hogy ilyképpen minden egyes ábrán szembe tűnjék az ellentét a Dunántúl északi és déli részének, valamint középső részének nyugati és balatonmelléki felének hőmérsékleti viszonyai közt. A hőmérséklet évi menete minden egyes ábrán, illetve állomáson ugyanaz: januártól júliusig emelkedés, júliustól januárig esés és pedig a görbék meglehetősen parallel mennek egymással. A téli hónapok közül átlagos havi közép szerint 0 5 C-on felül marad a hőmérséklet két hónapban, deczemberben és februárban a balatonmelléki és a tőle dél, délkeletre fekvő állomásokon Szálka kivételével, a mely ezen szempontból is a Dunántúl egyéb részeihez tartozik, hol a hőmérséklet havi közepe mind a három hónapban 0° C alatt van. A tavaszt az őszszel összehasonlítva, azt látjuk, hogy minden egyes állomáson két tavaszi hónap, márczius és április, magasabb közepet ád, mint a megfelelő október és november, míg ellenkezőleg szeptember hőmérséklete jóval nagyobb, mint májusé. Azon helyein tehát a Dunántúlnak, hol az
