A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
A hőmérséklet. A hőmérsékleti különbség a tó két szemben lévő partján nemcsak a havi, hanem az évi középen is erősen meglátszik és annál inkább a közepes minimumon. A kisebb terjedelmű, kevésbbé mély és télen állandóan befagyott Balaton természetesen sokkal csekélyebb hatást fog gyakorolni, semhogy a különbség még az évi közepekben is oly föltűnően meglátszanék annál inkább is, mert ezen a vidéken nincsenek meg az olyan excessiv jellegű és állandóan uralkodó hideg szárazföldi szelek, mint a Michigan tó vidékén. De azért akkora vízterületnek, mint a Balaton, bizonyára lesz hatása a vidék hőmérsékletére. De lássuk most már ezen hatást közelebbről: 1 16. táblázat. A hőmérséklet átlagos közepe. Hely Kőszeg iL V QX W . BX cd u CB N N W Magyar' Óvár Csáktornya Nagy-Kanizsa Pannonhalma Budapest Keszthely Balaton-Füred Városhidvég Kaposvár Cn CJ -u CH Szálka cd cn u O P Átlagos évi közép 93 93 9-5 9-6 9-7 9-5 9-9 10-4 ío-i 10-2 10-4 10-3 9-7 10-9 Ugyanazon viszonyokat mutatja a VI. térkép, melyen az izotermákat is felrajzoltam. Az izotermákat 0 5°-nyi hőmérsékleti különbség szerint húztam ki. Magyarország nyugoti része a Keleti-Alpesek kiágazásai vidékén általában hidegebb, mint belső része. Nyugotról kelet felé haladva, a hőmérséklet a NagyAlföldig fokozatosan emelkedik. Ezt a viszonyt mutatja a Dunántúl északi fele, hol Kőszeg, Magyar-Ovár, Pannonhalma, majd Budapest kelet felé fokozatosan emelkedő hőmérsékletet képviselnek. Hasonlóképen a Dunántúl déli fele Csáktornya, Nagy-Kanizsa, Kaposvár és Pécs felé fokozatos emelkedést tüntet fel. Csak a középső vonalon, Zala-Egerszeg, Keszthely, Balaton-Füred és Városhídvégen át mutatkozik szabálytalanság, mert a két, egymáshoz közel lévő állomás, Zala-Egerszeg és Keszthely hőmérsékleti különbsége még az évi átlagos középben is 11° és e mellett a jóval távolabb keletre eső Balaton-Füred és Városhidvég még mindig 03 és 02 °-al alacsonyabban állnak Keszthelynél. Balaton-F4ired és Keszthely is a Balatonnak északi pattján feküsznek; itt is, ott is N az uralkodó szél: csakhogy míg Keszthelyen a N mellett a Balatonon áthaladó SE a második uralkodó irány, addig Balaton-PMreden a második uralkodó szélirány W szintén szárazföldi szél és csak igen ritka a Balatonon áthaladó N irány. Hogy csakugyan a Balaton és nem más helyi körülmény okozza e hőmérsékleti különbséget, azt magából az átlagos évi középből következtetni elhamarkodottság volna. De, hogy tényleg a Balaton az oka a megjelölt szélirányok miatt, azt már most is kijelenthetem, mert, mint látni fogjuk az egyes megfigyelő órák közepes hőmérsékle1 A saját állomásaimról való adatok mind az 1874—1893. közti 20 évre vannak redukálva. A többi adatot a Központi Meteorologiai intézet 1890. évi Évkönyvéből merítettem, ezek szintén 20 évi (1871—1890.) közepek. 2 Kalocsát azért vettem fel, hogy a szomszédos Alfölddel való viszonyt is lássuk legalább egy példán 6*
