A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton ltidrografíája. 37 is csak egy sziget volt a tó közepén, a Diás-sziget, amelyet a 80-as években mesterségesen vágtak ketté. A sziget pontusi, vagy pannóniai homokból és agyagból van, de alig egy méterrel magasabb a tó színénél. A Zala szabályozásának történetéből 1 tudjuk, hogy még a negyvenes években is rendes komp-közlekedés volt Zala-Apátiból át a Sármelléki halmokhoz. A komp kikötője a kolostor falai alatt volt. Ugyancsak rendes komp-közlekedés volt Zalavárról át Szabar felé. A Zala szabályozásával ez a nagy ártér, használhatatlan ingovány, szárazzá lett. A szabályozó munkálatok 1829-től kezdődnek, de csak a legújabb időben fejeződtek be. Az 1783—1784. évi katonai felvételek (11. ábra) szerint a zalavári lapos már csak mocsár, de a Kis-Balaton körülbelül négyszögletes nyilt víztükör, amelynek széles, nyilt vizű összeköttetése van a Balatonnal. Ezen az összeköttetésen keresztül komp-átkelést jelez a térkép. 2 KRIEGER térképe szerint ez a kompátkelőhely 350 öl, vagyis kereken 1800 méter széles, az 1782. évi katonai térképen kereken 1300 méter. A mai topografia is elárulja, hogy körülbelül ilyen széles nyilt víz lehetett ott az út áttöltése előtt. Az út áttöltésével megindult a tóparti homok-turzás kifejlődése, amely néhány évtized alatt szárazfölddé tehette az út környékét. Különösen elősegíthette ezt a folyók és árkok szabályozása, mert így sokkal több homok juthatott a Zala torkába. KRIEGER térképe jelzi a Vörs felé benyúló öblöt, de a katonai térkép nem. Ehelyett nagy mocsarat jelez a Kis-Balaton déli oldalán, amely messze benyúlik Kis-Komárom tájára. Hid ve Horvatkkut Sams ort gyhaza 13. ábra. A Kis-Balaton Nagy József somogymegyei térképe szerint 1802-ben. 1 HERTELENDY BÉLA : A Zala vizlecsapoló-társulat története. Kiadja a Zala Vízlecsapoló-Társulat. Nagykanizsa, 1897. 2 Ez alighanem egy kis ellentmondásban van MAHAY B. római itineráriumával. Az 1782. évi katonai térképen itt van kb. a fenéki római városmaradványok helyén kis helység jelezve „Cybalis" néven. Valószínűleg a fenéki római romokat akarta ezzel jelölni s hipothetikusan kapta nevét. Lásd MAKAY B. id. m. 33. stb. lapjain Cibalis v. Cibelae helyzetét illetőleg.)
