A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Bain ton hidrogratiája. 181 A grafikon a következő táblázat alapján készült: Keszthely havi közepes hőmérsékletei (terminus-leolvasások). Év 5 Febr. Márc. d '3 tí < Szept. Okt. o ít N <-> o Évi közép 1902 40 23 61 Ill 12-8 18-4 20 6 21-5 16-8 lt-3 2-5 -2-6 10-4 1903 -20 4-3 8 6 8"8 16-4 18-8 20 6 20-2 16-9 12-2 6-6 20 u-i 1904 -1-3 40 6-8 120 16-2 202 24-0 210 15 4 11-3 4-0 2-4 11-3 1905 -34 1-5 7-3 ío-o 15-8 20-7 239 22-8 18-3 71 7-0 2'4 111 1906 -0-5 1-5 6 3 12-2 17-1 18-5 21 6 20-8 15-7 11 7 91 -0-3 111 1907 -0 8 -1-6 3 5 8-5 18-8 20-9 20-8 21-5 17-2 16-6 49 2-4 101 1908 -1-4 2-3 54 9 9 197 22 5 218 19-2 15-6 10-4 0-3 -0-9 10-4 1909 -2-3 -21 5-4 123 14-4 18-9 200 20 7 17-0 133 3-7 41 105 1910 1-3 4-4 6-9 10-6 151 201 19-6 20-5 14-9 11-8 4-9 4-6 11-2 1911 0-2 0-5 6 3 10-6 15-8 18-7 230 22-5 17-5 11-3 8-6 3-6 11-5 1912 -2-3 3-7 8-6 92 15-7 19-9 21-1 18-4 11-5 9-4 27 17 100 1913 -20 06 8-4 11-5 15-2 19-4 18-1 18-8 16-4 12 1 7-8 2-4 10-7 A veszteséget arányosnak tekintsük a hőmérséklettel. A hőmérsékletek ábráját tehát úgy tekinthetjük, mint egyszerűen a csapadékveszteség ábráját, persze más, egyelőre nem érdekes mértékben felrajzolva. Ezt a veszteséget le kell vonnunk a csapadékból s akkor talán kapunk a vízállások görbéjéhez hasonló vonalat. A csapadékminden egyes ordinátájából levonva a hőmérséklet-ábra megfelelő ordinátáját, olyan görbevonalat ad, amely legalább annyiban hasonlít a vízállások vonalához, hogy ennek is télen van a maximuma, nyáron a minimuma, de egyébként a hasonlóság nem nagy. Ezt a vonalat nem rajzoltam oda a 84. ábrába, mert nem érdekes. Jobban hasonlít a VII. számú görbénk. Ez úgy készült, hogy a csapadékos napok számának ordinátáiból vontam le a hőmérséklet-ábra ordinátáit. Ebben az esetben persze a hőmérséklet-ábra valamiféle mértékben csapadékosnap-veszteségeket jelent. Az eredmény ábra tehát olyannak tekintendő, hogy pozitív ordinátái csapadék-nyereséggel járó napokat, negatív ordinátái csapadékveszteséggel járó napokat jelentenek. A grafikon meglehetősen ritmusos, elég szabályos vonal, de a vízállások vonalával nem nagyon egyezik. Különösen feltűnő a meg nem egyezés 1908., 1909. és 1910. években. Nem helyes tehát a hőmérsékletet így venni figyelembe. Ehelyett olyan módszerről kellett gondoskodnom, amely lehetővé teszi, hogy a csapadékot a hőmérséklet arányában redukáljuk. Oiyan eljárást kellett tehát kitalálni, hogy gyorsan és egyszerűen, grafikusan tudjuk a csapadék-diagramma minden egyes ordinátáját az illető hónap közepes hőmérsékletének arányában megkisebbíteni. Tehát nem kivonással, hanem szorzásszerű művelettel közelítsük meg a vízállások görbéjét. Elméletileg erre jogunk van, mert az emelkedő hőmérséklettel arányban mindig nagyobb és nagyobb százaléka vész oda a csapadéknak, illetőleg mindig kisebb és kisebb százaléka juthat csak érvényre. A vízállás növekedését előidéző csapadékmennyiség, ugyanazon abszolutus-csapadékmennyiség esetén, a hőmérséklettel arányosan csökkenik. A görbék tanulmányozása arra figyelmeztet, hogy a legmagasabb nyári hőmérsékletek idején a legnagyobb csapadék sem képes a folyón érezhető
