A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
172 A Balaton hidrografiája. Az adatokból nyert számtani közepeknek valami nagy értéket nem tulajdoníthatunk, mivel négy teljes mérés, még oly meggondoltan választva is, nem elegendő. Tulajdonképen öt teljes mérésünk van, de a negyediket nem lehetett felosztani csoportokba, mivel a Zala vízmennyisége a fenéki híd alatt méretett meg. Ezt az adatot azonban a középben mégis felhasználtam, mert az összeg különbsége arányosan szétosztható volt. Az 1., 2., 3. és 5. számú mérések egész összegéből vett számtani közép ugyanis 16,022 l/sec vízmennyiséget adna, mind az öt mérés összegének számtani közepe pedig 14,696 l/sec. A kettő között levő különbséget arányosan felosztottam a három csoport közt s ezzel, azt hiszem, némileg javítottam a számtani közepeket. De ezek is csak nagyon közelítő értékeknek tekinthetők. Messze azonban nem járhatnak a valódi közepektől, mert a mérésekről tudjuk, hogy azok közt vannak igen nagy és igen kis vízre és közepes vízre vonatkozók. A három vízgyűjtőterület ezekkel az adatokkal a következő összefüggésben áll: t, ... . Közepes „ / r j eruletc , r Vízgyűjtő k m2 vízmennyisége l/sec Felvidék 1360-23 4949 Zala 1904-85 4632 Somogy 188P7 6 5117 Összes 5146-84 1 14698 A három terület közül a Zalaé a legnagyobb s mégis az szolgáltatja a tóba aránylag a legkisebb vizet, de ennek oka a legutolsó Zala-mérés, amit nem szabadna felvennünk, mert hisz tudjuk, hogy akkor a Zala fel volt duzzasztva a hídvégi hidnál s Apátinál több folyt át, mint a hídvégi híd alatt. Ha a Zalának ezt az utolsó mérését kihagyjuk s csak a négy elsőből veszünk számtani közepet s azt a negyedik méréssorozat segítségével korrigáljuk, akkor a Zala vízmennyisége 4784 liternek jön ki, tehát valami 150 literrel több. Ebben az esetben nem olyan feltűnő a Zala közepes vízmennyiségének aránylagos kicsisége. De még így is kisebb mint a többi s ebből az látszik, hogy a Zala vízgyűjtőterülete adja le aránylag a legkevesebb vizet, kétségtelenül azért, mert a Zala esése kicsiny, völgyében a víz csak lassan és sok veszteséggel tud lefolyni a tóba. Legkisebb gyűjtőterülete van a felvidéki patakoknak. De nem ilyen arányban kisebb a vízmennyiség, amit ez a rész a tóba szolgáltat. Kétségkívül a patakok nagy esése, meg a Hévíz és Tapolcza juvenilis vízmennyisége ennek az oka. A Zala közepes vízmennyiségének 4784 litert per sec véve fel, az egy-egy km 2-ről a tóba folyó vízmennyiség közepesen a következő: Felvidéki patakok vízvidékén 3'64 l/sec pro 1 km 2 Somogyi „ „ 2'72 „ „ „ „ Zala vízvidékén 2'51 „ „ „ „ Látjuk tehát, hogy a felvidéki patakok vízgyűjtőterületéről mennyivel tökéletesebben folyik le a víz a tóba, mint a másik két területről. Ez a két utóbbi terület meglehetősen egyformán adja le a vizet, de a Zala mégis kevesebbet az előbb említett okokból. De a Zala rossz vízlevezetőképessége még jobban kitűnik, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a Zala vízgyűjtőjén valamivel több az évi 1 A boldogasszonyfai lefolyástalan terület (0'5 km 2 nélkül).
