A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

102 A Bálidon hidrografíája. oldalán felveszi azt a Séd nevezetű patakot, amelyik a Haláp- és a Vendégi-hegy közül jön. Ez a patak a dolomiton ered, de hamar reájut a szarmácziai alacsony fennsíkra s ebbe kanyónszerű völgyet vágott bele. A Haláp alatt mesterségesen halastóvá volt felduzzasztva, de ennek a helyén most csak vizenyős rét van. Duzzasztógátja még elég épségben megvan a Halastói puszta előtt. Amint a két bazalttal, illetőleg tufával védett meza közé ér az árok, mindjárt apró forrásokat vesz fel a pannóniai rétegekből, aztán nagyobbakat a mészkőből s elég jól megerősödve jut ki a mészkő fennsík peremére. Ott a Viszlói patak törmelékkúpja keletre kitéríti s belefut a Tapolcza-patakba. 47. ábra. Barlangnyílás Tapolcza mellett, a „Kincsesgödör" nevű dolina fenekén. Baloldalról ellenőrizhetetlen réti fakadékok jutnak bele, mind a mészkő lábánál kerülvén napvilágra. A mészkő-plató típusosán karsztos, dolinás terület. Haláp község közepén áll egy pilléres boltozattal fedett forrás-kút (48. ábra). Ennek vize dél felé folyik le, de hamar elvész a mészkő-felvidék egyik mélyedésében, ahol réteket öntöznek vele. Mivel az itt eltűnő víz valószínűleg a sáskai árokban bukkanik újra elő, ezt a részt az Eger vizéhez kellett csatolnom. Vízvidékünk második, rendkívül érdekes folyója a Viszlói patak. A vízválasztó leírásakor már említettük, hogy az lij-dörögd-pusztai laposon ered s már a Kis-Alföldről is hoz le vizet. Ezt a lapos, vizenyős rétet mediterránkori mészkő környezi, mint a mediterránkori tenger kisalföldi részének legdélibb öblében lerakódott parti képződmény. Ebből elég sok víz fakad, különösen azért, mert alatta valószínűleg az az agyag fekszik, amit LÓCZY említ innen nyugatra.