A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
Uj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geolog iájá hoz és faunéjához. 1 9 alak is más lesz». Ez a felfogás mindenképpen tarthatatlan. Nemcsak azért, mert a T. rufescens tudvalevőleg Angolországban, Belgiumban, Francziaorszagban, Schweizben, Németország déli részében és a Duna völgyében ma is él, s innen Pozsonyba könnyen eljuthatott, hanem azért is, mert abból, hogy a T. rufescens élő alakja Magyarországon más helyről nem ismeretes, még nem következik az, hogy SZÉP 1 meghatározása téves. Annyi bizonyos, hogy ez a hegyvidéki faj a pleisztoczénben nálunk is gyakori volt. Ez a faj is egyik bizonyíték a mellett, hogy alföldünk és a túladunai löszvidékek éghajlata a pleisztoczénben más volt, mint most. (47.) Arianta arbustorum alpicola FÉR. Ez az alak ma szintén magas hegyvidékek lakója. WEISS a Balaton mellékéről több helyről említi, de Siófokról nem. Én a sáfránykerti 3. rétegben két példányát gyűjtöttem, s ezek teljesen megegyeznek azokkal, a melyeket a Schneebergen gyűjtöttem Wienerneustadt mellett. (48.) Sphyradium columella BENS. WEiss-nél ez a faj — a mely a V. temülabris-szal együtt a legmélyebb, homokos löszrétegekre jellemző — csakis Alsódakáról (homokból?) szerepel. 2 Magam Zalaapátin és a sáfránykerti 3. rétegben gyűjtöttem. HORUSITZKY erről a fajról így nyilatkozik: «Ebben a fajban ismét egy teljesen kihalt alakkal találkozunk, a mely hazánkban csak Alsódakáról és Deliblatról volt ismeretes. Nekem ezenkívül még 15 helyről sikerült ezen nevezetes speciest gyűjtenem». 3 Hogy mennyire nem «teljesen kihalt» faj a Sph. columella, azt — külföldi előfordulásairól nem is szólva — a magyar faunakatalogus 4 bizonyítja, a melyben ez az alak az irodalom alapján az Északi- és Keleti Kárpátokból (Möns Czebrat, Tátra, Nagykőhavas, Bucsecs, Vöröstorony) szerepel. Azt azonban, a mi e faj gyakori pleisztoczén előfordulásában nevezetes, t. i. a maitól teljesen eltérő földrajzi elterjedést és a mainal nedvesebb, alacsonyabb hőmérsékletű klimára való utalást HORUSITZKY nem említi. Egyébként nagy kár, hogy ebben — a már többször idézett — czikkében a lelőhelyeket nem közli. Enélkül megfigyelései további következtetésekre nem alkalmasak. A lelőhelyek számszerint való felsorolásának igazán nem sok értelme van. Pupilla bigranata ROSSM. Ezt a fajt WEISS a sáfránykertí e rétegből említi. Magam, sajnos itt nem találtam, de nagyon valószínűnek tartom, hogy WEISS példányai a 3. rétegből kerültek az e rétegből való anyag közé. Én ezt az alakot Érdről és Ercsiből ismerem. 1 SZÉP REZSŐ: Adatok Nyugatmagyarország molluskafaunájához. Pozsony, 1897. 8. 1. 8 I. h. 16. 1. 3 I. h. 139. 1. 4 A magyar birodalom állatvilága. II. Mollusca, CSÍKI ERNÖ-től. Budapest, 1906. 26. 1.
