A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene
A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene. 65 Rendkívül érdekes jelenség az Uniók megjelenése a lecsapolás után. Sem lápkorszak üledékeiben, sem pedig a tóiszapban nem találtam Uniót és kétségtelen, hogy a Sárrét medenczéjébe ömlő patakokban sem élhetett a lecsapolás előtt, mert különben a lápföldben, az öntések helyén ezt is találnunk kellett volna. Minthogy pedig Unió a régebbi rétegekben sehol sem található, ma ellenben a csatornákban mindenütt él, kétségtelen, hogy ennek a nemnek a képviselői a szabályozás után hatoltak be a Sárrétre a csatornák útján. Ugyanez áll a Sphaeriwn rivicolumxóX is, a melyet SZONTAGH a Gaja vizében talált. Ennél is érdekesebb azonban a mai faunában az új szárazföldi elemek megjelenése s a szárazságot kedvelő fajok egy némely ikének (.Fruticicola rubiginosa A. SCHM.) mérhetetlen elszaporodása. A lecsapolás óta aktiv úton bevándorolt fajok száma 14 (1. fentebb), a melyek úgyszólván kivétel nélkül szárazságot kedvelnek s bizonyára nem telepedtek volna le a mai Sárréten, ha ott megfelelő életviszonyokra nem találnak. Ezek a fajok évről évre több tért foglalnak a Sárréten s a vizi fajokat mindjobban kiszorítják— önként rámutatva ezzel arra, hogy a Sárrét jövőjének előhírnökei. KÖVETKEZTETÉSEK A SÁRRÉTI FAUNA EREDETÉRE ÉS KORÁRA. Ha a fentieket egybevetjük, a következő végeredményhez jutunk: A Sárrét medenczéjének a keletkezése, hasonlóképpen, mint a Balatoné, minden valószínűség szerint a pleisztoczénkorszak elejére esik. A medencze kialakulását a pontusi tenger lefutása után, ennek az üledékeiben keletkezett E-D. irányú árkos vetődések segíthették elő, olyanok t. i., amelyekhez hasonlókat LÓCZY 1 a Balaton teknőjének kialakulásánál feltételez. A medencze hosszanti alakját pedig az északi és nyugati hegységből jött vizek egyengethették, a melyek hatalmas törmelékkúpot hagyva hátra, a pontusi rétegeket ismét víz alá borították. Később a tekintélyes és immár medenczébe zárt víztömeg kellő lefutást nem találván, a mai Sárrét helyén nagy nyiltvizű s a Balatonhoz hasonló tó keletkezett, a melyben e tó pléisztoczén-kora mellett tanúskodó fauna élt. A Balatont ugyanakkor hasonló fauna népesítette be, a mely azonban ott, minthogy az életviszonyok nem változtak annyira, mint a Sárréten, részben a pleisztoczén-korszak után is fenni a r a d t. A Balaton ma is nyiltvizű tó; a Sárréten ellenben apleisztoczén-korszak vége felé már megindult a lápképződés, a mely csak az új-alluviummal ért véget s a mely a pleisztoczén 1 1. h. 134. 1. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Pal. függ. 5
